Csillagászat
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben a csillagászatra vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Regénybeli kontextus: Jókai Mór csillagászati érdeklődésére az egyik legjobb példa az És mégis mozog a föld című regénye. Ennek már a címe is utal Galilei híres mondására. A regény számos részlete bemutatja a korszak tudományos felfedezéseit, különösen a csillagászat területén, valamint a heliocentrikus világkép elfogadásával kapcsolatos küzdelmeket. A jövő század regényében Jókai futurisztikus látomásaiban a csillagászat és a világűr kutatása is szerepet kap. Bár a tudományos részletek inkább fikciós elemekkel keverednek, mégis tükrözik Jókai érdeklődését a csillagászat iránt, és hogy miként képzelt el egy jövőbeli világot, ahol az űrkutatás meghatározó lehet. Számos más regényében is tanúságot tesz csillagászati érdeklődéséről és ismereteiről, például The Man with the Golden Touchben, A lőcsei fehér asszonyban és Az új földesúrban. Csillagászati szempontból kiemelkedő A jövő század regényének üstökösleírása. A szöveg leírja, hogy egy nagy üstökös közel kerül a Szaturnuszhoz, és ez változásokat idéz elő a bolygó körüli térben, továbbá részletesen tárgyalja egy üstökös napba zuhanását és az ennek következtében létrejövő új bolygó születését.
Tudomány- és technikatörténet: A 19. században a csillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezt technológiai újítások és az új tudományos módszerek támogatták. A 19. század elején a csillagászat még főként a Naprendszer égitestjeinek megfigyelésére összpontosított. Az évszázad előrehaladtával a távcsövek jelentős fejlődésen mentek keresztül, ami lehetővé tette az égitestek, köztük a távoli csillagok és galaxisok pontosabb megfigyelését. Az 1840-es években James Clerk Maxwell és más tudósok felfedezték a fény természetét és az elektromágneses hullámokat, ami új utakat nyitott meg a csillagászatban, például a spektroszkópia területén. A korszak nagy felfedezései közé tartozik a Neptunusz bolygó 1846-os felfedezése, amelyet előre jeleztek a gravitációs zavarok alapján. Ez a felfedezés erősítette a Newton-féle gravitációs törvények hitelességét. Az égitestek mozgásának pontosabb megértése és a távcsövek javulása lehetővé tette a tudósok számára, hogy részletesebben megvizsgálják az üstökösöket és más égitesteket.
Az üstökösök különösen fontos szerepet játszottak a 19. századi csillagászatban, mivel a korábbi évszázadok babonáival ellentétben ekkor már tudományos jelenségekként kezdték tanulmányozni őket. Az üstökösök megfigyelése során a tudósok olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az üstökösök pályája, összetétele és a Naprendszerben betöltött szerepük. A 19. század egyik legfontosabb üstökös-megfigyelése az 1811-es Nagy Üstökös volt (C/1811 F1), amelyet Európa-szerte figyelemmel kísértek. Ez az üstökös különösen fényes volt, és hosszú ideig volt látható. A Halley-üstökös 1835-ös visszatérése is nagy jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első alkalom, hogy az üstökös visszatérését pontosan megjósolták, ami megerősítette a korábbi elméleteket az üstökösök pályájáról. A korszakban az üstökösöket gyakran vizsgálták abból a szempontból is, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a Naprendszer többi égitestére. Például a nagy üstökösök pályái és azok gravitációs hatása a bolygókra egyre nagyobb érdeklődést váltott ki. Ezeket a kutatásokat távcsöves megfigyelések és matematikai számítások kombinációjával végezték, ami lehetővé tette az üstököspályák pontosabb előrejelzését.