Csillagászat
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben a csillagászatra vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Regénybeli kontextus: Jókai Mór csillagászati érdeklődésére az egyik legjobb példa az És mégis mozog a föld című regénye. Ennek már a címe is utal Galilei híres mondására. A regény számos részlete bemutatja a korszak tudományos felfedezéseit, különösen a csillagászat területén, valamint a heliocentrikus világkép elfogadásával kapcsolatos küzdelmeket. A jövő század regényében Jókai futurisztikus látomásaiban a csillagászat és a világűr kutatása is szerepet kap. Bár a tudományos részletek inkább fikciós elemekkel keverednek, mégis tükrözik Jókai érdeklődését a csillagászat iránt, és hogy miként képzelt el egy jövőbeli világot, ahol az űrkutatás meghatározó lehet. Számos más regényében is tanúságot tesz csillagászati érdeklődéséről és ismereteiről, például Az arany emberben, A lőcsei fehér asszonyban és Az új földesúrban. Csillagászati szempontból kiemelkedő A jövő század regényének üstökösleírása. A szöveg leírja, hogy egy nagy üstökös közel kerül a Szaturnuszhoz, és ez változásokat idéz elő a bolygó körüli térben, továbbá részletesen tárgyalja egy üstökös napba zuhanását és az ennek következtében létrejövő új bolygó születését.
Tudomány- és technikatörténet: A 19. században a csillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezt technológiai újítások és az új tudományos módszerek támogatták. A 19. század elején a csillagászat még főként a Naprendszer égitestjeinek megfigyelésére összpontosított. Az évszázad előrehaladtával a távcsövek jelentős fejlődésen mentek keresztül, ami lehetővé tette az égitestek, köztük a távoli csillagok és galaxisok pontosabb megfigyelését. Az 1840-es években James Clerk Maxwell és más tudósok felfedezték a fény természetét és az elektromágneses hullámokat, ami új utakat nyitott meg a csillagászatban, például a spektroszkópia területén. A korszak nagy felfedezései közé tartozik a Neptunusz bolygó 1846-os felfedezése, amelyet előre jeleztek a gravitációs zavarok alapján. Ez a felfedezés erősítette a Newton-féle gravitációs törvények hitelességét. Az égitestek mozgásának pontosabb megértése és a távcsövek javulása lehetővé tette a tudósok számára, hogy részletesebben megvizsgálják az üstökösöket és más égitesteket.
Az üstökösök különösen fontos szerepet játszottak a 19. századi csillagászatban, mivel a korábbi évszázadok babonáival ellentétben ekkor már tudományos jelenségekként kezdték tanulmányozni őket. Az üstökösök megfigyelése során a tudósok olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az üstökösök pályája, összetétele és a Naprendszerben betöltött szerepük. A 19. század egyik legfontosabb üstökös-megfigyelése az 1811-es Nagy Üstökös volt (C/1811 F1), amelyet Európa-szerte figyelemmel kísértek. Ez az üstökös különösen fényes volt, és hosszú ideig volt látható. A Halley-üstökös 1835-ös visszatérése is nagy jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első alkalom, hogy az üstökös visszatérését pontosan megjósolták, ami megerősítette a korábbi elméleteket az üstökösök pályájáról. A korszakban az üstökösöket gyakran vizsgálták abból a szempontból is, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a Naprendszer többi égitestére. Például a nagy üstökösök pályái és azok gravitációs hatása a bolygókra egyre nagyobb érdeklődést váltott ki. Ezeket a kutatásokat távcsöves megfigyelések és matematikai számítások kombinációjával végezték, ami lehetővé tette az üstököspályák pontosabb előrejelzését.