Az otthon városa
Olvasd el alaposan az adatbázisodba feltöltött A jövő század regénye című fájlt. Értékeld Jókai szövegét a tudomány- és technikatörténet szempontjából. Hogyan írja le Jókai az adatbázisodba feltöltött, A jövő század regénye című szövegben Otthon városát? Ismertesd részletesen.
A jövő század regénye Jókai Mór egyik izgalmas és előremutató műve. Az előszóban Jókai kifejti, hogy ez a regény nem egy klasszikus értelemben vett „államregény”, mint például Morus Tamás „Utópiája” vagy Swift „Gulliver utazásai”. Ehelyett a célja egy olyan jövőbeli eseményeket bemutató történet megírása, amely még nem történt meg, de a jövőben akár valósággá is válhat. Jókai hangsúlyozza, hogy a regényben bemutatott világot a jelenben ismert eszmék és állapotok alapján képzeli el, nem pedig egy utópikus, felfedezetlen szigeten játszódó történetet alkot.
A regény tehát egy olyan világot tár elénk, amelyben a jövő eseményeit, eszméit és embereit úgy próbálja bemutatni, hogy azok a valóságban is megtörténhetnek. A történet során Jókai az államok alakulását és azok sorsának változásait vizsgálja, mindezt a civilizáció és az emberiség fejlődésének összefüggésében.
Az Otthon város című fejezetben Jókai Mór egy jövőbeli várost mutat be. Ez a város nemcsak a neve alapján különleges, hanem a felépítése és működése miatt is. A fejezet szerint hét év alatt, még az alapítók várakozásainál is gyorsabban, a város lakossága elérte az egymillió főt.
A várost Jókai szabályosan beosztott, rendszeresen kialakított településként írja le, amely a maga módján továbbfejlődik, mintha egy élő szervezet lenne. A város körül egy hatalmas, szakadatlan kertvilág terül el, amelyben öt világrészből származó haszonnövények és dísznövények találhatók. Ezeket a növényeket úgy választották ki, hogy az adott éghajlaton meg tudjanak honosodni, és a sikeres kísérletek eredményeként az európai piacokon ismeretlen gyümölcsök és zöldségek jelennek meg.
A kertek közepén egyes családok számára kialakított házak találhatók, amelyeket gyümölcsfák és virágok borítanak be. Ezek a házak, az egyéni kertgazdálkodás eszméjét tükrözik, ahol a természet közelsége és a saját termelés fontos szerepet játszik. A városban a mezőgazdaság és az ipar olvad egybe, ahol a kertipar vált a meghatározó ágazattá. Az Otthon állama nem hagyatkozhat olyan esetleges tényezőkre, mint az időjárás, ezért a mezőgazdaság tudományos alapokon nyugszik, amely biztosítja a stabil élelmiszertermelést.
A városban különleges állattenyésztési módszereket is alkalmaznak, például tutajokra épített kunyhókban tartott szárnyasok, amelyek nappal a növények között rovarokat gyűjtenek, éjszaka pedig visszatérnek a flottilláikra. Jókai „Otthon” városát egy utópisztikus, jövőbeli településként ábrázolja, ahol a természet és az emberi találékonyság harmonikusan együttműködik. A városban a mezőgazdaság és a kertészet új alapokra helyeződött, a lakók pedig egy jól szervezett, előrehaladott társadalmi rendszer részei, amely biztonságot és jólétet biztosít számukra.