AI az egyetemen

Szerző: Dr. Nagyillés János

Bevezetés

Oldalunk ezen része együttgondolkozásra sarkall és inspirációt szeretne nyújtani ahhoz, hogy hogyan használjuk az AI technológiát az egyetemi oktatói munka egyes területeihez, különösen azokhoz, amelyeken a hallgatók aktivizálására és kreatív feladatokkal való ellátására nagyobb lehetőség van.

Az egyetemi oktatásban az utóbbi években új tendencia jelent meg, amely kihívást jelent a korábbi időszak oktatási módszerei között szocializálódott egyetemi oktatók számára. Kiderült, hogy a mindeddig alkalmazott két leggyakoribb oktatási módszer, a frontális előadás és a szemináriumi munka egyaránt sokat veszített hatékonyságából újabban. Ennek oka egyrészt a közoktatásból egyetemre kerülők hozott tudásának korábbiaktól eltérő mélysége és szerkezete, másrészt az a tény, hogy az egyetemi oktatásban jelenleg benn lévő hallgatóknál a tudás megszerzésének eddigi módszerei kevésbé hatékonyak vagy éppen csődöt is mondanak. Az átlagos hallgató ma másképpen viszonyul a nagy mennyiségű, minőségi tudás elsődleges forrásához, a szöveghez, másképpen tudja feldolgozni azt.

Ennek a helyzetnek a kezelésére számos módszer létezik: abban, hogy az egyetemi oktatásban kevéssé alkalmazzák őket, sokkal inkább az oktatók túlterheltsége játszik szerepet, mint az, hogy nem tudnak vagy nem akarnak változtatni eddig sikeresnek tudott és tapasztalt oktatási módszereiknek.

Az AI számos felhasználási lehetőséget kínál a humaniórák és ezen belül az irodalom oktatásában való felhasználásra is. A következőkben ezekre hozunk példákat egy ókori irodalmi szeminárium példáján. Bizonyos, az AI által felkínált módszerek a témával kapcsolatos előadáson való felhasználásra is alkalmasak.

Szemináriumi környezetben két kiemelt területtel fogunk foglalkozni: egyrészt a témául szolgáló szöveg önálló és csoportos feldolgozásával, másrészt az irodalomtörténeti adatanyag hatékony oktatásának lehetőségeivel. Amennyiben az irodalmi mű és a felhasznált irodalomtörténetek, cikkek szövege a ChatGPT által kezelhető formában áll rendelkezésre, az AI olyan lehetőségeket nyújt az egyéni és csoportos feldolgozásra, amelyek az oktatást és az önálló tanulást, felkészülést is hatékonyabbá tehetik. Közben nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tudás megszerzése bizonyos területeken nem magányos műfaj, hanem csapatmunkában is végezhető – ez a módszer egyúttal fejleszti a kreativitást és az anyaggal való foglalkozás közben jó hatással lehet a verbális készségek fejlesztésére, illetve kibontakoztatja a vitakultúrát is.

Módszerek és példák

A következőkben az AI felhasználásával végzett egyetemi irodalmi szemináriumi munkához mutatunk inspiratív módszereket és példákat.

Az ChatGPT-vel közölt promptunk a következő volt:

Az egyetemi irodalmi oktatásban szeretném a chatgpt-technikát használni. A cél: 1) a hallgatók aktivizálása érdekes feladatok nyújtásával; 2) külön jelentőséget tulajdonítunk a team-munkának; 3) nagyon fontos az is, hogy munka közben az egyetemi hallgatók az irodalom ismeretében szükséges tényanyagot is szórakoztató és inspiratív formában sajátítsanak el. A féléves anyag az eposz műfajának feldolgozása az ókori görög és római irodalomban. Milyen ötleteid vannak a sikeres és inspiratív szemináriumi munkához?

A válasz:

A ChatGPT-technika beépítése az egyetemi irodalmi oktatásba valóban izgalmas és innovatív lehetőséget kínál a hallgatók aktivizálására és az ismeretek szórakoztató módon történő elsajátítására. Az alábbiakban néhány konkrét ötletet adok, amelyek segíthetnek a sikeres és inspiratív szemináriumi munka megvalósításában az eposz műfajának feldolgozásához az ókori görög és római irodalomban. Ezek az ötletek segíthetnek abban, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, együtt dolgozzanak és élvezetes módon sajátítsák el az eposzokkal kapcsolatos ismereteket.

1. Interaktív Eposz Írása:

Osszátok a hallgatókat kisebb csoportokra, és mindegyik csoportnak adjatok feladatot, hogy egy saját eposzt írjanak. A ChatGPT segítségével generálhatnak inspiráló kezdő sorokat, karakterleírásokat vagy cselekményötleteket. A csoportok később bemutathatják és megvitathatják egymás műveit.

Lévén, hogy az eposz, eltekintve bizonyos speciális változataitól, terjedelmes költeményt jelent, magának a szövegnek a megírása nem feltétlenül valósítható meg, de csoportos vagy akár egyéni feladatként is kivitelezhető például a következő:

• készítsük el egy terjedelmesebb mitikus narratíva epikus feldolgozásának tartalmát;
• osszuk az elkészült cselekményvázlatot epikus énekekre a cselekmény fordulópontjain, vagyis hozzuk létre a teljes eposz szerkezetét;
• jelöljük ki a szokásos epikus műfaji elemek: invokáció / vagy ismételt invokációk alkalmazásának helyeit; ha harci cselekmény van a történetben, hová helyezhetők aristeiák („vitézkedések”); hová illeszthető epikus katalógus; hol lesz szükségünk epikus leírásra és hol lehetséges epikus kitérő; hogyan motiválható pszichológiailag egyes szereplők viselkedése a narratíva csomópontjain?

A téma lehet egy hosszabb, de belátható terjedelmű görög mítosz, például a Théseus-történet azon része, amelyben Théseus Krétára hajózik, Ariadné segítségével megöli a Minótaurost, így megszabadítja Athént a várost sújtó „véradó”-tól, de hazahajózva cserben hagyja Ariadnét, ezért Ariadné átka feledékenységgel sújtja, és ezzel Athénba érve apja halálát okozza.

A feladathoz hozzátartozik a különböző létező mítoszvariánsok feltárása az ókori irodalomban. A megoldás közben a hallgatók szembesülnek az eposzírás sajátos problémáival. A feladathoz hozzátartozhat az is, hogy egyes, arra fogékony hallgatók a cselekmény egyes részleteit kidolgozzák hősi hexameterekben.

2. Virtuális Karakterinterjúk:

Kérjétek meg a hallgatókat, hogy készítsenek interjúkat híres eposzi karakterekkel (pl. Akhilleusz, Odüsszeusz, Aeneas). A ChatGPT-t használva a hallgatók különböző kérdéseket tehetnek fel ezeknek a karaktereknek, és megkaphatják a válaszokat, mintha a karakterek ténylegesen válaszolnának.

A feladat kiadásakor érdemes a szeminárium témáját képező eposzokra hivatkozni. A feladathoz hozzátartozhat az interjúalany kiválasztása is az olvasandó eposzokból. Ugyanazt a feladatot párhuzamosan több hallgató is megkaphatja – majd meg is vitathatják a feltett kérdések és a fiktív válaszok minőségét.

A feladathoz az adott epikus karakter alaposabb megismerése is hozzátartozik, egy-egy karakter jellemzésének kialakítása és riporteri feldolgozása pedig lehetetlen a többi karakterrel való interakciók és az egész cselekmény ismerete nélkül. Az eredeti szöveg ilyen szempontú feldolgozás egyúttal elmélyültebb, koncentráltabb olvasásra készteti az olvasót vagy az újraolvasót.

3. Szituációs Játékok:

Hozzatok létre különböző szituációkat az eposzok világából, ahol a hallgatók csoportokban kell, hogy megoldják a felmerülő problémákat. A ChatGPT-vel újraalkothatjátok a történetek bizonyos jeleneteit, és a hallgatók dönthetnek a karakterek következő lépéseiről.

A szituációs játékok az epikus párbeszédek kidolgozásának előkészítésére alkalmasak. A hallgatók megvitathatják és el is játszhatják, hogy a tervezett epikus cselekménybe illesztett párbeszédek miről fognak szólni, a benne résztvevő szereplőknek a cselekmény adott pontján milyen megoldandó problémái vannak, és az adott helyzetben mit tematizál a beszélgetőpartnerrel való interakcióban. A feladatban különleges helyet foglalhatnak el a későbbi, már jobban dramatizált eposz-típusokra jellemző monológok.

A létező eposzok párbeszédei a teljes cselekmény ismeretében szintén eljátszhatók – a felmerülő, és az eredeti párbeszédben meg nem jelenő elemek alapján megvitatható, hogy az eposz költője miért éppen az adott tematikus elemeket jelentette meg az eposzában. A feladatnak ez a része rávilágíthat az eposz keletkezéskori viszonyokra, műfaji kötöttségekre és preferenciákra.

4. Eposzi Versenykvíz:

Rendezzetek kvízjátékokat, ahol a hallgatók versenyezhetnek egymással az eposzokkal kapcsolatos tudásukban. A kérdéseket a ChatGPT segítségével generálhatjátok, és interaktív módon, valós időben kaphatják meg a válaszokat.

Az eposzokkal kapcsolatos tudásban való versenyt ezúttal két területen valósítjuk meg: az olvasandó szöveg tartalmával és a szöveggel kapcsolatban feladott irodalomtörténetekkel kapcsolatosan.

Az első témához a ChatGPT számára elérhető formátumban (ez a html-ből txt-formátumba való átmásolást jelentette) Homérosz Odüsszeiájának 1. énekét töltöttem fel kísérletképpen, majd a következő promptokat alkalmaztam:

1. A feltöltött szöveg Homérosz Odüsszeia című eposzának 1. éneke. Kérlek, olvasd el alaposan a szöveget, utána kérdezek.

2. Kérlek készíts 15 kérdéses feleletválasztós kvízt a szövegből. Egy-egy kérdésedhez 3 válaszlehetőséget adj.

Az irodalomtörténeti háttértudást a hallgatók az ELTE Eötvös József Collegiuma által modern kiadásban megjelentetett ógörög irodalomtörténetből szerzik meg. A pdf-ben közzétett kiadvány címe: Bevezetés az ógörög irodalom történetébe. Szerkesztette: Kapitánffy István, Szepessy Tibor. ELTE Eötvös József Collegium, 2013. A kötet Homéroszról szóló fejezetének szövegét txt-fájlban töltöttem fel a ChatGPT-be, majd feleletválasztós teszt készítésére kértem meg. A prompt a következő volt:

1. Egy Homéroszról szóló irodalomtörténeti szöveget töltöttem fel. Kérlek, olvasd el alaposan, utána kérdezek.

2. Kérlek készíts egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet egyetemi hallgatók számára a fejezet szövege alapján. Egy-egy kérdéshez 3 válaszlehetőséget kérek. A teszt végén adj javítókulcsot.

A teszt alkalmas egyéni és csoportos, akár versenyszerű vagy egyéb értékeléssel járó ismeretellenőrzésre is. A feleletválasztós teszt végén további lehetőség a hallgatók által adott helytelen válaszok megbeszélése, illetve annak feltárása, hogy melyik megadott válaszlehetőség miért igaz és miért nem. A teszteket természetesen minden esetben ellenőriznie kell az oktatónak, és megvan a lehetőség arra is, hogy feleletválasztós tesztnél az AI által megadottnál relevánsabb helytelen válaszokat adjunk meg, ha nem vagyunk elégedettek a válaszlehetőségekkel.

A következő módszer a tartalmi vonatkozások mellett már az irodalmi technika vizsgálatára is alkalmas. Az AI által adott leírás a következő:

5. Elemző Beszélgetések:

A ChatGPT segítségével bővíthetitek a beszélgetéseket az eposzok témáiról, karaktereiről, és irodalmi technikáikról. Kérdezzétek meg a hallgatókat, hogy mit gondolnak egy-egy karakter döntéséről, és használjátok a ChatGPT-t különböző nézőpontok bemutatására.

Az AI által megadott szempontok tetszés szerint bővíthetők, variálhatók. Ezen a helyen kitérhetünk az egész eposz szerkezetével kapcsolatos kérdésekre, az egyes témák helyzetére, feldolgozásuk arányaira és módjára, a művészi hatás elérésének eszközeire is.

Nagyon hasznos és inspiráló feladat lehet magának a vizsgálandó irodalmi anyagnak a közös, projektmunka formájában történő feltárása is. Ha azt a kérdést tesszük fel például, hogy milyen eposzok keletkezéséről tudunk Homérosztól a Kr.u. 1. századig, a feltárás során élményszerűbb és megjegyezhetőbb azoknak az ókori eposzoknak a listája, amelyekkel foglalkozni lehet. A hallgatók közben felfedezik, hogy mennyi költemény és milyenek vesztek el, a veszteségek okára is rákérdezhetünk, és a válaszokat kiegészíthetjük, helyesbíthetjük. A teljes, meglévő és elveszett epikus anyag feltárása több célt is szolgál:

1) fejleszti a kutatás technikai szkilljeit, a könyvtári és egyéb adatbázisok használatának képességét;

2) munka közben össze lehet hasonlítani a ma is rendelkezésre álló és az elveszett szövegek mennyiségét, fel lehet tárni az elveszett eposzok témáját és róluk rendelkezésre álló ismereteket;

3) nem utolsó sorban létrejön a ma is olvasható eposzok listája azzal a problémával együtt, hogy melyik hozzáférhető egyáltalán fordításban, vagyis a hallgatók nem készen kapják a feldolgozandó vagy feldolgozható anyagot, hanem összegyűjtése közben rálátást szereznek az anyagra. A projektmunka elvégzése közben alkalmasint a vonatkozó irodalomtörténeti munkákat is forgatniuk kell.

Szintén működhet projektmunka formájában az epikus irodalom kronológiáját feltáró feladat is. Erre vonatkozóan az AI javaslata a következőképpen hangzik:

6. Közösségi Projektek:

 Adjátok meg a hallgatóknak a lehetőséget, hogy közösségi projekteket készítsenek, mint például egy digitális eposz gyűjtemény vagy egy interaktív idővonal az eposzok eseményeivel. A ChatGPT segíthet az információk összegyűjtésében és rendszerezésében.

A digitális eposzgyűjtemény létrehozása kitűnő feladat, az egyetemi hallgatók ugyanis nagyon szeretik az online rendelkezésre álló forrásokat, amelyeket digitális eszközökről olvashatnak. Ezek összegyűjtése közben ugyanakkor szembesülnek azzal, hogy mennyi mindenhez férhetnek hozzá még mindig csak analóg módon, vagyis a könyv beszerzésével.

Az idővonal elkészítésekor rálátást kapnak a hallgatók az epikus költészet keletkezésének időbeli megoszlására és oktatói segítséggel kérdéseket tehetnek fel, majd, részben saját kutatásuk alapján válaszokat kaphatnak a változások okaira a történelmi változások fényében.

A minta-feldolgozás a következőképpen zajlott. A fent hivatkozott ógörög irodalomtörténet txt-formátumban való feltöltése után a következő promptokat használtam:

1. prompt: Feltöltöm txt fájlban egy ógörög irodalomtörténet szövegét. Kérlek, olvasd el alaposan, utána kérdezek.

2. prompt: Gyűtjsd ki kérlek a szövegből az eposzok címét, keletkezésének korát és a szerzőkre vonatkozó adatokat. Csak a feltöltött dokumentumból dolgozz.

Utána részletezést végeztettem el vázlatos formában a következő prompttal:

Bővebb formában ismétlem az előző promptot. Kérlek, az előbb megadott tételeket egészítsd ki az adott eposz tartalmának rövid ismertetésével, ahol lehetséges.

Az információk kinyerése és ellenőrzése után a további diszkusszió alapját képező szemléletes idő-diagram elkészítése következik:

Most készíts szemléletes idővonalat a felsorolt eposzok időbeli sorrendjéről.

A kérés alapján a következő diagram készült:

A bemutatott módszerek kiindulópontul kívántak szolgálni egyetemi szemináriumi foglalkozások oktatási programjának kidolgozásához. A „kiindulópont” szót hangsúlyozom ebben az összefüggésben, ugyanis minél jobban megismerjük az AI nyújtotta lehetőségeket, annál több új ötlet kidolgozásban lehet segítségünkre a mesterséges intelligencia. Végezetül: amint talán ebből az összefoglalásból is kiderült – az AI használata hatékony technikákat adhat a tudás megszerzésére, ellenőrzésére, bővítésére, azonban egy dolgot sohasem helyettesít, ez pedig az irodalmi művekről való elsődleges élmény megszerzése, az értő olvasás.