Óravázlatok
Az MI és az iskola című írásban Németh Tamás megmutatta, hogy a Jók.ai GPT képes óravázlatokat írni, ezek ötletesek, érdekes szempontokat is tartalmaznak, de nyersek, közvetlenül nem alkalmazhatóak az órákon. Az ötleteket hasznosítva kidolgozta a NAT-ban előírt hét Jókai-val kapcsolatos óra vázlatát.
I. Bevezető óra
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 6′ Brainstorming
Kiinduló kérdés: Mi jut eszetekbe, ha meghalljátok Jókai nevét?
A diákok címszavakban osztják meg előzetes tudásukat, emlékeiket, esetleg előítéleteiket Jókairól. A tanár irányítja a munkát, kérdésekkel segíti a tanulókat; a hozzászólásokat gondolattérkép formájában a táblán rögzíti.
A brainstorming alkalmas a figyelem felkeltésére, az előzetes ismeretek feltárására, ezáltal a tanulási egység megalapozására.
7’–12′ Előfeltevések, előítéletek
(Előkészítés az órát megelőzően: a tanár felteszi a ChatGPT-nek a következő kérdéseket:
1. Mit gondolnak a mai olvasók Jókairól?
2. Milyen előítéletek élnek Jókaival kapcsolatban?)
A tanár felolvassa a válaszokat, és arra kéri a tanulókat, hogy reflektáljanak azokra. A kialakuló beszélgetés során a diákok egymás állításaira is reagálnak. Összegzésként a tanár néhány mondatban tisztázza, hogy miként alakulhattak ki ilyen, nem mindig megalapozott előítéletek.
A fenti módszerrel a tanár nem pusztán a diákok meglévő ismereteit mozgósíthatja, hanem információkat kap arról is, hogy milyen – megalapozott vagy megalapozatlan – előítéletekből kell kiindulnia. Ráadásul ily módon már a tanulási egység legelején lehetőséget kap arra, hogy tematizáljon egy fontos problémát és reflektáljon is rá. A ChatGPT válaszait érdemes a digitális tábla segítségével kivetíteni.
13′ – 26′ Jókai pályája
Diavetítés: Jókai élete és írói pályája; a legfontosabb regények néhány szóban.
27′ – 30′ Jókai „titka”
Feladat: Jókai már életében az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar író volt – és az maradt több mint száz évvel a halála után is. Beszéljétek meg négyfős csoportokban, hogy mi a Jókai-jelenség titka, azaz melyek Jókai prózájának azok a vonásai, amelyek annyira vonzóvá teszik ezeket a szövegeket az egykori és jelenlegi olvasók szemében!
A feladat az érdeklődés, a motiváció felkeltésére is alkalmas, hiszen kifejezetten a Jókai-próza tartósan vonzó vonásainak kiemelésére ösztönöz. Emellett támogatja a kooperációt, az önálló, problémaközpontú gondolkodást, sőt, akár annak felismerésére és kimondására is lehetőséget adhat, hogy minőség és népszerűség nem feltétlenül következik egymásból.
31′ – 34′ A feladat megbeszélése
Bár értelemszerűen csoportonként érdemes meghallgatni a válaszokat, minthogy minden csoport ugyanarra a kérdésre kereste a választ, célszerű lehetővé tenni, hogy bárki hozzászólhasson az egyes csoportok válaszaihoz. Várt válasz például: a, természetes, színes, gördülékeny stílus; b, fordulatos cselekményszövés; c, sokszínűség stb.
35′ – 43′ Játék: kérdezd Jókait!
A játék előkészítéseként a tanár létrehoz egy Jókai-chatbotot, amely az írót „alakítva” válaszol majd a diákok kérdéseire. A játék előtt röviden bemutatja ezt a chatbotot, a diákok pedig kérdéseket tesznek fel neki Jókairól, mégpedig elsősorban – az óra témájához kapcsolódva – életéről, írói pályájáról, művészetéről.
A játék nemcsak a hangulat oldását szolgálja, de a rögzítést is segíti, miközben az MI kevésbé ismert lehetőségeinek felmutatásával az IKT-kompetenciák fejlesztését is segíti.
44′ – 45′ Szorgalmi feladat
Végezzetek kutatómunkát, és írjatok ismeretterjesztő cikket vagy készítsetek vlogbejegyzést Jókai filmen címmel!
II. Az arany ember I.
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 8′ Felelés
Két ember felel Jókai életművéből. A felelés során az ismereteken van a hangsúly: fogalmak, műfajok, művek, életút.
9’–12′ Ráhangolódás
A tanár kivetíti az MKPK kiadásában megjelent tankönyv Jókai Mór: Az arany ember – Műfaj és motívumok c. fejezetének mottóját.[1] Ezután arra kéri a tanulókat, hogy hozzanak példát a mottó és saját olvasmányélményük alapján Jókai regényvilágának változatosságára, Jókai enciklopédikus alkotásmódjára.
Várt válasz például: a természettudományos érdeklődés megjelenik a Vaskapu leírásában vagy a Senki szigete jeleneteiben, a társadalmi-politikai-történelmi érdeklődés Tímár karriertörténetében stb.
[1] „Nincs az emberi tudásnak olyan területe, amelyet Jókai be ne járt volna: hazai és külföldi történelem; a természet világa állataival, növényeivel és ásványaival; a föld rétegeinek és őslényeinek tudománya; földművelés és művészet; pénzügy és politika; csillagászat és csillagjóslás, alkímia és vegytan; néprajz és néplélektan; különösen kedveli a földrajzot, az útleírást, a föld merész felfedezőit. Ismeri a világirodalom régi és új képviselőit, a magyar irodalom remekeit és ponyvatermékeit, a XIX. század legnagyobbjainak kortársa és barátja.” (Tolnai Vilmos)
13′ – 18′ A regény műfaja(i)
A tanár vázolja a regény műfaji kérdéseit, feleleveníti a kalandregény és a társadalmi regény, illetve bevezeti a tárcaregény (és esetleg az analitikus regény) fogalmát.
A digitális táblán megjelenített vázlat gördülékenyebbé teszi az előadást, segíti a jegyzetelést.
19′ – 23′ Az arany ember
A tanár a következő feladat bevezetéseként röviden bemutatja a regény címbe emelt kulcsmotívumát, különös tekintettel annak folyamatosan módosuló jelentéslehetőségeire.
A digitális tábla használata ebben az egységben is ajánlott.
24′ – 31′ Az arany ember motívumhálója
A diákok egy kiosztványon megkapják a választ, amit a mesterséges intelligencia a következő kérdésre adott: Mutasd be Az arany ember motívumhálójának szerepét! Feladat: Hatfős csoportokban dolgozva egészítsétek ki a szöveget saját élményetek alapján, majd válasszatok a motívumok közül egyet, és mutassátok be, hogyan változik a jelentése a regény folyamán! Kikötés: az arany motívumát nem lehet választani.
Lehetséges választások például: hold, pénz stb.
32′ – 43′ A feladat megbeszélése
Fontos, hogy a tanár minden választ értékeljen, a diákok pedig reflektálhassanak a többiek hozzászólásaira.
44′ – 45′ Házi feladat
Ábrázoljátok Az arany ember fontosabb szereplőinek viszonyrendszerét tetszőleges eszközökkel!
III. Az arany ember II.
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 9′ Szereplők
A diákok hatfős csoportokat alkotnak. Feladat: Beszéljétek meg a házi feladataitokat, és alkossatok egy új, közös ábrát!
10’–17′ A feladat megbeszélése
A tanár a következő kérdések mentén vezeti a megbeszélést:
Mi az, amiben mindannyian egyetértettetek?
Mi az, amiről vitatkoztatok, és mire jutottatok?
Ha szükséges, ő maga is hozzászól, és további kérdéseket tesz fel. Közben a táblára vázolja a csoport közös ábráját (ennek megalkotása az egység voltaképpeni célja).
18′ – 20′ Jókai jellemei
A tanár röviden bemutatja Jókai (és általában a romantika) jellemformálásának jellegzetességeit.
Részben új ismeret átadásáról, részben lényegi előismeretek felelevenítéséről lévén szó fontos, hogy a táblára vezetett vagy a digitális táblán megjelenített vázlat segítse a jegyzetelést.
19′ – 23′ Az arany ember
A tanár a következő feladat bevezetéseként röviden bemutatja a regény címbe emelt kulcsmotívumát, különös tekintettel annak folyamatosan módosuló jelentéslehetőségeire.
A digitális tábla használata ebben az egységben is ajánlott.
21′ – 25′ Mellékszereplők
A korábban kialakított csoportok számára a tanár kijelöl egy-egy fontosabb mellékszereplőt, és a következő feladatot adja: Készítsétek el a szereplő jellemtérképét!
A csoportok munkáját idézeteket tartalmazó kiosztvány is segítheti.
26′ – 33′ A feladat megbeszélése
33′ – 37′ Timár Mihály
A tanár felhívja a figyelmet arra, hogy Timár figurája különbözik a legtöbb Jókai-regényalaktól, majd irányított beszélgetést kezdeményez a főhős jelleméről. A közben felmerülő fontosabb megállapításokat a táblára írja.
38′ – 43′ Autószalon
A tanár bemutatja a képeket, amelyeket az MI a következő kérésre készített: Melyik regényszereplő milyen autómárkát választana magának a regénybeli karaktere alapján? Ábrázold a szereplőt a választott autóval, és indokold a döntésedet! Arra kéri a tanulókat, hogy értékeljék az eredményeket, és osszák meg saját ötleteiket.
Ha az idő engedi, az indoklásokról is érdemes beszélgetni. Ez az egység – azon túl, hogy alkalmas a hangulat oldására és a motiválásra – a kreativitást és a kritikus gondolkodást is fejleszti.)
44′ – 45′ Házi feladat
Gyűjtsetek minél több sziget-történetet saját irodalmi és filmélményeitekből! Próbáljátok ezek alapján néhány mondatban megfogalmazni, milyen jelentések kapcsolódhatnak a sziget-motívumhoz!
IV. Az arany ember III.
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 7′ Szigetek
A diákok megosztják otthon összegyűjtött sziget-történeteiket. A példákat a tanár közösen felépített gondolattérképen rögzíti.
8’–13′ Egy archetípus jelentésrétegei
A tanár feleleveníti az archetípus fogalmát, majd négyfős csoportokra osztja az osztályt. Feladat: Foglaljátok össze vázlatszerűen az összegyűjtött példák alapján, hogy milyen archetipikus jelentések kötődnek a sziget-motívumhoz!
Várt válasz például: földi paradicsom, elszigeteltség, magány, érintetlen természet; az ismeretlen, a rejtélyes, a varázslatos önálló törvények szerint működő helyszíne stb.
Megjegyzés: a feladat – azon túl, hogy segít az ismeretek felelevenítésében – az önálló ismeretszerzést is bátorítja.
14′ – 18′ A feladat megbeszélése
Fontos, hogy a megbeszélés eredményei a táblára kerüljenek.
19′ – 28′ Sziget és külvilág
A tanár által irányított beszélgetés a következő kérdések mentén: Mivel áll szemben, mit ellenpontoz a regényben a Senki szigete? Milyen Az arany emberben ábrázolt társadalom? Hogyan viszonyulnak az egyes szereplők, különösen Timár ehhez a társadalomhoz?
A jól irányított beszélgetés eredményeként a diákok válaszaikkal, hozzászólásaikkal segítik az anyag közös felépítését, azaz a regény megértését.
29′ – 43′ Kiselőadás [1]
Feladatleírás: A Senki szigetének mintája egy elterjedt, de nehezen alátámasztható elképzelés szerint a mára teljesen eltűnt Ada Kaleh lehetett. Nézz utána a sziget nem mindennapi történetének, és készíts a témáról kiselőadást! Térj ki arra is, hogy milyen érvek szólnak a két sziget azonosítása ellen! Kiselőadásod színesítésére használj eredeti fényképeket!
Érdemes időt hagyni a kérdésekre is. A feladatleírásban kiköthető, hogy az előadó készítsen handoutot.
[1] Amennyiben a csoportban nem volt Jókai-projekt vagy annak nem volt része a szigettel kapcsolatos feladat.
44′ – 45′ Szorgalmi feladat
Képzeld el, hogy te magad is kivonulsz a világból, és életed hátralévő éveire egy szigetre költözöl! Milyen lenne a te ideális szigeted? Tervezd meg minél alaposabban, és ha van kedved, illusztráld is a tervedet!
V. Az arany ember IV.
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 6′ Vitaindító
A tanár felírja a táblára a következő két állítást:
1. A regény a romantikus illúziók világában fejeződik be.
2. A regény végére a Senki szigete utópiának, romantikus illúziónak bizonyul.[1]
Ezután kérdésekkel segít a diákoknak megérteni a két állítás közti különbséget, majd arra kéri őket, hogy személyes véleményük alapján válasszanak az osztályterem két sarka között.
[1] Ha a csoport igényei úgy kívánják, kevésbé finom különbségtétellel is lehet dolgozni, pl.: 1. A regény kicsengése egyértelműen pozitív. 2. A regény kicsengése egyértelműen negatív.
7’–19′ Felkészülés a vitára
Feladat: Készüljetek fel egy vitára! Gyűjtsétek össze érveiteket, és beszéljétek meg, hogyan cáfolhatjátok a másik csapat várható érveit! A tanár körbejárva felügyeli a munkát, ha kell, segít, tanácsokat, ötleteket ad, kérdéseket tesz fel.
Várt érvek például: 1. Timár gondosan felépített terve révén a sziget valószínűtlenül tökéletes idillé válik. 2. Timár megoldása határozott időre szól stb.
20′ – 28′ Vita
A tanár kijelöli a kereteket, és moderálja a vitát.
Az érvelés mederben tartásához használhat segédeszközt is, pl. kislabdát.
29′ – 33′ Értékelés és lezárás
A tanár értékeli és röviden összegzi a vitát, majd a táblára vezeti a legfontosabb érveket.
34′ – 43′ Nyelv és stílus
A tanár röviden, a digitális táblán vetített részletek segítségével mutatja fel a regény stilisztikai gazdagságát.
A részletek felolvasása után mindig ad lehetőséget a hozzászólásra.
44′ – 45′ Házi feladat
Írassatok egy tetszőleges MI-alkalmazással novellát Jókai stílusában! Olvassátok el a novellát, és jegyezzétek le tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket!
VI. Jókai novellisztikája
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 15′ Jókai-hamisítványok
A diákok elmondják, milyen élmény volt az MI által írt novellát olvasni. Ennek apropóján a tanár beszélgetést kezdeményez a mesterséges intelligencia és az irodalom kapcsolatáról például hasonló kérdések mentén:
Vajon miért nem képes az MI tökéletes Jókai-novellát írni?
Melyek azok a mozzanatok, amelyek meggyőzőek voltak, és melyek azok, amelyek nem?
Mi különbözteti meg az írói kreativitást az MI egyébként lenyűgöző generatív képességétől? stb.
A hasonló feladatok és az azokra való reflektálás az egyre inkább kulcsfontosságúvá váló MI-tudatosság kialakítása miatt különösen fontos.
16’– 21′ A novellista Jókai
A tanár röviden bemutatja az írónak ezt a kevésbé ismert oldalát, érintve a novella, az anekdota, a mese és a monda már ismert fogalmait.
22′ – 27′ Elemzés előtt
Az osztály csoportokra oszlik. A csoportok fele-fele arányban a következő két feladatot kapják:
- Írjatok öt elemzési szempontot A huszti beteglátogatók című novellához!
- Írjatok öt elemzési szempontot A tengerszem tündére című novellához!
28′ – 33′ Feleletterv
Minden csoport kicseréli elemzési szempontjait egy olyan csoporttal, amely a másik novellával foglalkozott. Feladat: Írjatok felelettervet egy 3 perces felelethez saját olvasmányélményetek és a másik csoporttól kapott szempontok segítségével!
A hasonló feladatok előnye, hogy a „nyers” ötletek, megfigyelések, megállapítások logikus gondolatmenetté szervezését gyakoroltatják.
34′ – 39′ Feleletek
Két önkéntes csoportnak lehetősége van arra, hogy szóvivőjük útján bemutassák a munkájukat egy-egy felelet formájában. A tanár arra biztatja a diákokat, hogy vessék össze saját munkájukat az elhangzó feleletekkel.
A többi csoportnak fel kell kínálni a lehetőséget, hogy feleletterveiket megmutassák, és azokra visszajelzést kapjanak.
40′ – 45′ Összegzés és értékelés
A tanár röviden – a feleletekre is reflektálva – kiemeli a két novella néhány fontosabb jellegzetességét.
VII. Összefoglalás
1′ – 2′ Bevezető
3′ – 12′ Kvíz
A játék egy okostelefonos alkalmazás segítségével zajlik. A tanár feladata a szabályok tisztázása és a verseny felügyelete.
Ehhez a játékhoz olyan alkalmazás javasolt – pl. Kahoot –, amely valós időben képes összegezni és megjeleníteni az eredményeket. A kérdések összeállításában segítséget jelenthet a Jók.ai weblapján található kvíz. A motiváció szempontjából fontos, hogy a tanár a legjobb játékosokat saját szisztémája szerint jutalmazza. A verseny összeköthető a témazáró dolgozattal is, pl. a dolgozatba beszámított pluszpontok által.
13’– 19′ Mémverseny
A tanár négy-hatfős csoportokra bontja az osztályt, majd minden csoportnak kioszt 5–8, lehetőleg közismert mémsablont. Feladat: Alkossatok Jókaihoz kapcsolódó mémeket a kiosztott sablonokból! Nem baj, sőt, kifejezetten jó, ha az elkészült mémekben szerepet kap a „bennfentes” humor, amelynek megértéséhez a Jókai kapcsán tanultak ismerete szükséges.
Érdemes minden csoportnak különböző sablonokat osztani. Ez a játék motiválja a diákokat, jó hangulatot teremt, megmozgatja a kreativitást, mindenekelőtt pedig hozzájárul a tananyag „észrevétlen” áttekintéséhez.
20′ – 24′ Mémverseny – megosztás
A tanár kivetíti az egyes csoportok által kívánt sablonokat, majd lebonyolítja a szavazást. A nyerteseket saját szisztémája szerint jutalmazza.
A szavazáshoz szintén jól használhatók különféle alkalmazások.
25′ – 34′ Témazáró dolgozat
Feladat: Padtársaddal alkoss feladatokat a témazáró dolgozathoz! Tartsd észben, hogy a jó feladat a tanultakon alapul és valódi kihívást jelent! Különösen értékesek azok a feladatok, amelyek kreatívak, szellemesek és képesek meglepetést okozni.
Ez a feladat a diákokat a tananyag önálló áttekintésére, átgondolására bátorítja.
35′ – 41′ A feladat megbeszélése
A tanár meghallgatja és értékeli az önként megosztott feladatötleteket. A legjobbakat saját szisztémája szerint jutalmazza. A diákok társaik munkájára vonatkozó visszajelzést adhatnak.
Az arra alkalmas feladatokat a témazáró dolgozatban is fel lehet használni. Ha ennek lehetőségét a tanár előre jelzi, nagyobb figyelemre számíthat.
42′ – 45′ Kérdések és válaszok
A tanár zárásként felkínálja a kötetlen kérdezés lehetőségét.
