Jókai-dolgozat

A nyolcadikos irodalomkönyv kérdései – a GPT válaszaival 

Az alábbiakban azt kértük a Jók.ai GPT-től, hogy vegye fel egy nyolcadikos diák szerepét, és válaszolja meg a tankönyv Jókaival kapcsolatos kérdéseit. A válaszokat Oroszlán Anikó tanárnő javította, aki pécsi Babits Mihály Gimnázium magyartanára. 

Igazoljátok, hogy kezdetben Timár becsületes, tiszta jellem! 

Timár becsületes és tiszta jellemének igazolására számos példa szolgálhat a regényből. Egyik ilyen esemény, amikor Brazovics Athanázhoz fordul, hogy számon kérje rajta, hogyan bánik Timéával, az árva lánnyal. A szövegrészletben Timár így szólítja meg Brazovicsot: „Czudarul bánnak önök vele, Brazovics uram, czudarul! Ezt én önnek szemébe mondom, és a saját házánál. Ön elsinkófálta az árvának minden vagyonát! Igen is! elsinkófálta: ez rá az igazi szó. S önnek az egész családja átkozott gúnyt űz a szegény gyermekből. Megmérgezik a lelkét egész életére. Megveri önöket az Isten!”​​. Ez a jelenet jól mutatja Timár erős erkölcsi tartását, aki nem tűri el az igazságtalanságot és kész szembeszállni vele, még ha ez a saját érdekeivel is szembe megy. 

Továbbá, Timár üzleti magatartása is becsületes és tiszta jellemre utal. Őt „arany ember”-nek is nevezik, mert mindaz, amibe belekezd, sikerrel végződik, és soha nem csal, nem csempész. Nagy vállalkozásoknál tisztességes nyereséget realizál, nem él vissza a helyzetével: „A ki egy garas nyereséggel beéri egy forint után, az derék, becsületes ember; de egy milliónál az ötvenezer forint, s hozza maga után a másik milliót. Csak nem kell vele csúnyául bánni”​​. Ez a hozzáállás nem csak gazdagságot hoz számára, de a társadalom elismerését és tiszteletét is kiérdemli. 

E két példa jól mutatja, hogy Timár valóban becsületes és tiszta jellem, aki erkölcsi elvei és becsületessége által kiemelkedik környezetéből. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 6/7 pont – kicsit keveslem a példát, biztosan megemlítettem volna a hajón történteket Ali Csorbadzsival (a neki nyújtott segítséget), ugyanakkor már az elején is kiderül, hogy Tímár nem makulátlan jellem, erre lehetett volna utalni. Akár úgy, hogy megkérdőjelezzük magát a kérdést itt a feladatban. A „soha nem csal” sem igaz, hisz Timéát a kezdetektől félrevezeti.

Hozzatok példákat a műből a belső monológra! 

A regényben a belső monológok fontos eszközei a karakterek gondolatainak, érzéseinek és konfliktusaiknak a bemutatásának. Egyik ilyen példa Timéa belső monológjára, ahol ő Timárral kapcsolatos gondolatait fogalmazza meg: „«Háromszor… háromszor…» rebegék ajkai, de hangtalanul, csak belül értették meg azt a visszhangzó idegek, mit mondott magában. Ez az ember volt annyiszor megszabadítója. Ez mindig olyan jó volt hozzá. Ez nem űzött belőle csúfot soha. Nem is hízelgett soha. És most mindent odaád neki, a mit a szív óhajt.”​​. Ebben a részletben Timéa belső világát látjuk, ahogy ő magában gondolkodik Timárról, amely bemutatja bonyolult érzelmeit és a hálát, amit érez felé. 

Egy másik példa a belső monológ használatára Mihály gondolataiban jelenik meg, amikor Athalie-t figyeli, és összetett érzéseit elemzi kapcsolatukkal és helyzetükkel kapcsolatban. Az ilyen belső monológok segítenek a karakterek pszichológiai mélységének bemutatásában, és lehetővé teszik az olvasó számára, hogy mélyebben megértse az egyes szereplők motivációit, dilemmáit és érzéseit. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 7/8 pont – A fent idézett első példa Timéától nem belső monológ, hanem a mindentudó narrátor tudósítása T. érzelmeiről. A belső monológ egy E/1. szövegrész, ami a szereplő belső, ki nem mondott gondolatairól tudósít. A második példában lehetett volna idézni (ezt a szövegben nem ellenőriztem, ha van ilyen rész, akkor elfogadható). 

Fejtsétek ki, hogyan nyilvánul meg a regényben a főhős belső meghasonlottsága!

A regényben Timár Mihály belső meghasonlottsága több szinten és mélyen ábrázolt jelenség. Az egyik legfontosabb momentuma ennek a meghasonlottságnak, amikor ráébred, hogy a szerencséje, sikeressége nem teljesen tiszta forrásból származik. Ebben a kontextusban Timár belső dilemmája az, hogy bár külsőleg sikeres, gazdag emberként tisztelik, lelkében tudja, hogy az ő vagyonát eredetileg egy árva lány, Timéa örökölte volna: „Mert attól a naptól kezdve, a midőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit, oda volt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső vádló: ez mind nem a tied! ez egy árva leánynak a vagyona volt, a mit te bitorolsz. Szerencsés ember vagy? nem igaz! Szegények jóltevője vagy? nem igaz! Arany ember vagy? nem igaz! – Tolvaj vagy!”​​. 

Ez a belső konfliktus később is megnyilvánul, amikor Timár próbál változtatni sorsán, megpróbálja elveszíteni vagyonát, abban reménykedve, hogy így közelebb kerülhet Timéához, de még ez sem hozza meg a várt eredményt, hiszen minden, amibe belekezd, sikerrel végződik, még ha azt akarja is, hogy kudarcot valljon. Az ilyen és ehhez hasonló belső küzdelmek ábrázolják Timár meghasonlottságát, amely az egész regény folyamán jelen van, és kulcsfontosságú a karakterének mélyebb megértésében. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 6 pont – Szerintem mindenképp meg kell említeni a meghasonlottság másik okát – a kettős szerelmi életet, hogy bár bűntudatból Timéát vette feleségül Tímár, mégis Noéminél találja meg a nyugalmat és a békét. A regény végi eltűnését ez is magyarázza, nem csak az, hogy a vagyoni helyzetéből adódó lelkifurdalását szeretné megoldani.

Írjátok meg a bulvársajtó stílusában Timár Mihály „szabadulásának” történetét!

Timár Mihály, a titokzatos milliomos „szabadulása” olyan fordulat, ami még a legizgalmasabb hollywoodi filmeket is lekörözi! A dúsgazdag üzletember, akit sokan csak az „Aranyember”-ként ismernek, hosszú éveken át viselte lelkiismerete súlyos terhét. A szívdobogtató fordulatot hozó események sorozata akár egy krimi lapjairól is származhatna. 

A történet kezdete oda nyúlik vissza, amikor Timár egy elsüllyedt hajó roncsai között megtalálja Ali Csorbadzsi kincseit. Ez a pillanat alapjaiban változtatja meg az életét, de egyben súlyos lelkiismereti válságot is okoz számára. A vagyon, amely hirtelen a kezébe kerül, valójában egy árva leánynak, a gyönyörű és rejtélyes Timéának járt volna. Timár azonban ezt a titkot mélyen magában hordozza, miközben külsőleg az üzleti siker és a társadalmi elismerés csúcsára ér. 

Az igazi dráma azonban akkor bontakozik ki, amikor Timár elhatározza, hogy tisztára mossa lelkiismeretét. Ez a döntés vezet el a „szabadulásához”. Olyan döbbenetes lépésre szánja el magát, amely minden korábbi cselekedetét felülmúlja: visszaadja a vagyont annak, aki valójában jogos tulajdonosa, Timéának. De nem is akárhogyan! A vagyon visszaszolgáltatása olyan nagylelkűséggel és olyan meglepetésszerűen történik, ami méltó a legnagyobb romantikus regényekhez. 

Timár Mihály hőstette nem csupán anyagi javak átadását jelenti, hanem sokkal többet: a megtisztulás és az önzetlen szeretet diadalát. A történet, amely a bulvársajtó címlapjait is meghódítaná, egyben tanulság is számunkra: mutatja, hogy a becsületesség és a jó cselekedetek végül mindig győznek. 

És így, kedves olvasók, zárul a fejezet Timár Mihály életében, aki nem csak vagyonát, de lelkét is megtisztította, és ezzel örök helyet biztosított magának a történelem könyvében, mint az a férfi, aki bátran szembeszállt a sors kihívásaival és végül győzedelmeskedett a legnagyobb ellenségén: önmagán.

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 5 pont – Ez egy nagyon jó szöveg, de sokkal magasabb szinten van a bulvársajtó nyelvezetéhez képest. 😊 Olyan szófordulatok és többszörösen összetett mondatok vannak benne, amelyeket a mai bulvár nem használ. Clickbait cím kellene, elhallgatott információk és szenzációhajhász elhallgatások, stb. (Sajnálom, mert amúgy ez tényleg egy jó szöveg.)   

Melyek a történetet közvetlenül megelőző cselekményelemek? 

A történet közvetlenül megelőző cselekményelemei a következők: Egy természettudós barát beszél azokról a kivételes földterületekről, amelyek a magyar és a török birodalmak között találhatók, és amelyek egyik félhez sem tartoznak, így magántulajdont sem képeznek. Ezért ezek a területek valóságos paradicsomai a szenvedélyes természetbúvároknak, ahol a legritkább flórát és faunát találhatják meg. A narrátor, aki maga is műkedvelője e szaknak, elmondja, hogy üres ideje volt, ezért elkísérte az öreg tudóst az Aldunára, ahol elvezette őt a „senki szigetére”. A sziget, amely korábban nagyrészt vadon volt, mára egy mintagazdasággá alakult át, teljesen megvédve az árvizektől és vízcsatornákkal átszelve, melyeket lóerővel hajtott gép lát el öntöző vízzel. A sziget minden kis darabja hasznot hajt vagy gyönyört ad, és a lakói gabonát, ruhakelmét, szerszámokat és festett fonalat hoznak cserébe a sziget terményeiért. A sziget lakói magyarul beszélnek, ami a végvidéken már ritkaságnak számít, és egyetlen család alkotja az egész telepet. Az életmódjuk önellátó, ahol mindenki tud valami munkát végezni, és a család jelenlegi feje, akit a többiek „apá”-nak neveznek, szokta a cserealkukat megkötni és az idegeneknek a telepet megmutogatni. Egy este, amikor a narrátor és a természettudós megérkeztek a szigetre, Deodát, a család jelenlegi feje, nyájas szívességgel fogadta őket, mint régi jó ismerősöket, és beszélgetésük során kiderült, hogy Deodát alapos ismeretekkel bír több tudományágban is. Ezenkívül az öreg szigetlakó, aki negyven év óta nem olvasott a világban történtekről, kivéve gazdasági és kertészeti könyveket, kíváncsian hallgatta a narrátor beszámolóját a világ eseményeiről, de mindig csak annyit válaszolt, hogy a szigetükön ezek a problémák nem léteznek. Az este folyamán a szigetlakók összegyűltek egy közös vacsorára, ahol a szépapó és a szépanyó megosztották boldogságukat az egész családdal, és egyenként megcsókolták őket. A történet ezzel a családi és közösségi összetartással, valamint a különálló, békés életmóddal zárul. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 10 pont – szerintem ez rendben van, alaposan kikutatottnak tűnik, jól megszövegezett bekezdés. (Én nem kutattam, tehát elképzelhető, hogy van benne tárgyi tévedés.)

Miféle kincsekre bukkant Timár Mihály? Kié volt ez a vagyon? Kinek a számára kívánja megőrizni? 

Timár Mihály az elsüllyedt hajó, a Szent Borbála terhén bukkant rá Ali Csorbadzsi kincseire, mely egy millió forint értékű volt, és gyöngyökkel, drágakövekkel, ékszerekkel, ritkaságokkal, valamint értékes pénzekkel és louisdorokkal volt teli. Ez a vagyon Ali Csorbadzsié volt, aki Candia kormányzója és a Khazné őre volt. Timár ezt a kincset Timéa számára kívánta megőrizni, mivel eredetileg az ő családjáé volt. Ezért úgy döntött, hogy értékesíti a kincseket, szaporítja a vagyonát, és végül mindent Timéára hagy, hogy boldoggá tehessen vele. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 10 pont – Pontosnak tűnő leírás.

Önmentegető töprengésében milyen érveket hoz fel a maga megnyugtatására? A szerelem igazi érv-e vagy mentegetőzés? Egyáltalán felmenti-e önmagát Timár Mihály? 

Timár Mihály önmagát igyekszik megnyugtatni azzal az érvvel, hogy amit tett, az valójában egyfajta erkölcsi kötelesség teljesítése volt: megőrizni a vagyonokat annak, aki jogos tulajdonosa lehetne nekik, vagyis Timéának. Ez azonban inkább egyfajta önbecsapás, mivel Timár tisztában van vele, hogy valójában ő maga is hasznot húz ebből az egészből, és ez az erkölcsi magyarázat csak a lelkiismeretének nyugtatására szolgál. Az önmentegető töprengése során felmerülő szerelmi érv is inkább önbecsapásnak tűnik, mivel bár a szeretet iránti vágy hajtja, valójában két nőt is megbánt ezzel: Timéát, akihez sosem tudott igazán közel kerülni érzelmileg, és Noémit, akitől távol tartja magát, hogy Timéát ne bántsa. 

Timár nem menti fel teljesen önmagát. Bár próbálkozik különféle magyarázatokkal, a lelkiismeret-furdalás és a belső konfliktusok állandóan jelen vannak gondolataiban. Az önbecsapás és az önmagával való küzdelem egy olyan belső harc, amelyből nem kerülhet ki győztesen, mert a két nő iránt érzett eltérő szerelme és a titkok súlya alatt egyre mélyebbre süllyed. Ezek a töprengések és belső konfliktusok mutatják, hogy bár próbálkozik, Timár sosem lesz képes teljes mértékben felmenteni magát, mert a cselekedetei erkölcsi és érzelmi következményekkel járnak, amelyekkel szembe kell néznie. 

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 10 pont – Szerintem rendben van, jól meg is van írva.

A sziget és a kert motívuma számos irodalmi alkotásban kapott meghatározó szerepet. Említsetek közülük néhányat! 

A sziget és a kert motívuma valóban számos irodalmi alkotásban jelenik meg, gyakran jelentős szimbolikus vagy tematikus szerepet tölt be. Íme néhány példa, ahol ezek a motívumok kiemelkedő szerepet kapnak: 

  1. Daniel Defoe – Robinson Crusoe: Az egyik legismertebb példa a szigetmotívumra, ahol a főhős, Robinson Crusoe egy lakatlan szigetre vetődik, és ott próbál túlélni. A sziget itt az ember és természet kapcsolatát, az emberi kitartást és találékonyságot szimbolizálja. 
  2. William Shakespeare – A vihar: Ebben a drámában a sziget a cselekmény színhelye, ahol Prospero, a jogosan megfosztott milánói herceg, mágiája segítségével uralkodik a természeti erők és a sziget szellemei felett. A sziget itt a megbocsátás, az újrakezdés és a természet feletti hatalom témáit hordozza. 
  3. Frances Hodgson Burnett – A titkos kert: A kertmotívum itt a főszereplő, Mary és beteg unokatestvére, Colin gyógyulásának és lelki fejlődésének színtere. A kert, amit együtt támasztanak fel a pusztulásból, a belső megújulást és a természet gyógyító erejét szimbolizálja. 
  4. Homérosz – Odüsszeia: Az Odüsszeia Odüsszeusz hosszú hazatérésének története, amely során számos szigeten keresztülhalad, mindegyik külön kihívást és tanulságot hordozva. Ezek a szigetek az emberi lélek próbatételeit és a változás lehetőségét jelképezik. 
  5. Johann David Wyss – A svájci család Robinson: Ebben a történetben egy hajótörés után egy család egy lakatlan szigeten találja magát, ahol új életet kezdenek. A sziget itt az önfenntartásra, a családi összetartásra és az erőforrás-gazdálkodás fontosságára összpontosít. 

Ezek a művek különböző módon használják fel a sziget és a kert motívumait, hogy gazdagítsák témáikat, karaktereiket és cselekményeiket, egyúttal mélyebb jelentést és szimbolizmust adva az olvasó számára.

Oroszlán Anikó tanárnő értékelése: 10 pont – Ezek jó példák mind, a megfogalmazás szépen kifejtett.

A Vaskapu-csatorna megépítése (1896) hajózhatóvá tette az Al-Dunát. Nézzetek utána, hogyan alakult át az egykor vadregényes táj! Hogyan változott a „vaskezű emberek” természetátalakító tevékenységének megítélése Jókai óta? „Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni. Az egyik isten keze nyomait hirdetik a Fruska Gora hegy tetején elszórt tengercsigák kövületei, a Veterani-barlang ásatag tengerlakó saurusai; a másik istenről beszélnek a bazaltok a Piatra Detonatán; a harmadikat, a vaskezű embert hirdeti a sziklába vágott hosszú padmalypart, egy országút, melynek boltozata is van; az óriási kőhíd oszlopmaradványai, az emléktábla a szikla oldalába domborműként vésve, s a meder közepébe vágott százlábnyi széles csatorna, melyen nagyobb hajók járhatnak. A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt.” 

A Vaskapu-csatorna megépítése jelentős változásokat hozott az egykor vadregényes tájban. A projektet Wallandt Ernő tervezte és Rupcsics György vezette, melynek során a szerb part mentén haladó hajózó csatornát robbantással alakították ki, több mint 2200 méter hosszan. A munkálatok 1890 augusztusában kezdődtek, és bár eredetileg 1895-re tervezték a befejezését, végül 1896 szeptemberére csúszott. A csatorna három méter mély és 75 méter széles lett, így lehetővé téve a nagyobb hajók zavartalan áthaladását. A víz sebessége azonban továbbra is nagy maradt, ezért a felfelé haladó hajók számára gőzgép hajtotta vontató-berendezést kellett létesíteni. 

Az ünnepélyes megnyitóra 1896-ban került sor, melyen az akkori uralkodók is részt vettek, ám a magyar zászló hiányzott, és Ferenc József császár a Monarchia sikeréről beszélt, Magyarországot meg sem említve. A teljes munka két évvel később, 1898-ban fejeződött be, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt. 

A Vaskapu-szoros átalakítása nemcsak a hajózást forradalmasította, hanem a tájat is megváltoztatta. A Duna ezen szakaszán később, 1964-72 között megépült a Vaskapu I. Vízerőmű és Hajózási Rendszer, mely 33 méter magasra duzzasztotta a vizet, így lehetővé téve még nagyobb hajók áthaladását. Azonban ennek áraként a völgy legszebb részei, köztük a régi Orsova város, az Ada Kaleh-sziget és három falu víz alá kerültek, ami jelentős kulturális és ökológiai veszteséget jelentett. 

Jókai Mór óta a „vaskezű emberek” természetátalakító tevékenységének megítélése jelentősen változott. Bár a csatorna megépítése hatalmas műszaki eredményt jelentett, és lehetővé tette a hajózás fejlődését a régióban, a táj átalakulása és a környezeti hatások is figyelembe vételre kerültek. Az Ada Kaleh-sziget elvesztése például mély érzelmeket váltott ki, hiszen egy egyedülálló kulturális és történelmi örökség süllyedt el. Az ilyen projektekkel kapcsolatos mai megítélés sokkal inkább figyelembe veszi a környezeti és kulturális hatásokat, reflektálva arra, hogy az emberi beavatkozásnak hosszú távú következményei vannak a természetre és a kultúrára nézve. 

10 pont – Itt nem tudom pontosan, mit kellene értékelni, hiszen ha az internetes forrásokat kellett feldolgozni, annak ez teljes mértékben megfelel, jó a megszövegezés, stb.