Gőzmozdony és gőzhajók
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben gőzmozdonyokra és gőzhajókra vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Regénybeli kontextus: Jókai Egy magyar nábob (1853-1854) című regényében utalás van egy modernizálódó Magyarországra, ahol a gőzmozdonyok és gőzhajók megjelenése a társadalmi és gazdasági fejlődés szimbólumai. A vasútépítés és a gőzhajózás forradalmasította a közlekedést és a kereskedelmet, elősegítve a nemzetközi kapcsolatok fejlődését.
„Alapítványokat tesz a köziskolákban, – sokszor eljár a szomszéd Szentirmay grófhoz, ki valami nagyon különös ember lehet, mert mindenki által igen komolyan magasztaltatik, s örökké furcsaságokon töri a fejét, minő a jobbágyok felszabadítása az úrbér alól, örökváltság útján, s más magához hasonló urakkal gőzhajókon, gyárakon, Tisza-rendezésen, töltéseken, tudós társaságon, szinházon, lóversenyen töri a fejét, az esztendő nagyobb részét Pesten tölti s biztatja a többi főurakat is, hogy töltsék ott a telet. János urat már rá is vette, hogy egy nagyszerű palotát építtessen a fővárosban. Ha nem akar is benne lakni, legalább szépíti, emeli a várost. Az ő nála összejövő urak csaknem mindegyike tud egy-egy új indítványt, egy új vállalatot napfényre hozni: többek között emlegetnek valami ismeretes nevű grófot, a ki azt ajánlotta, hogy egy magyar akadémia létrejövetelére kész egy egész évi jövedelmét, a mi 60 ezer forint, áldozatul hozni, s mikor kérdezték tőle, hogy hát maga ezalatt miből él? azt felelte rá, majd csak elélődöm egyik vagy másik barátomnál egy évig. E különös társaságokat látogatja János úr s azóta gyakorta figyelmezteti Varga uramat, hogy pontosan számadoltassa a tiszteket, mert sok pénzre van szükség a közügyek számára. Most végtére ő is akadt egy indítványra, melyet mindazok, a kikkel közlötte, oly közérdekűnek találtak, hogy e fölötti örömében János úr minden fogalmat fölülhaladó mértékre kezd növekedni szeretetreméltóságban.”

Tudomány- és technikatörténet: Jókai Mór életidejében a hajózás és a vasút forradalmi változásokon ment keresztül, amelyek jelentősen átalakították a gazdaságot, a társadalmat és a mindennapi életet világszerte, beleértve az Osztrák-Magyar Monarchiát is.
A 19. század a hajózás terén a vitorlás hajók fokozatos háttérbe szorulását és a gőzhajók térnyerését hozta. Az 1800-as évek elején Robert Fulton amerikai feltaláló által megalkotott első sikeres gőzhajó, a Clermont, forradalmasította a folyami és tengeri közlekedést. A gőzhajók függetlenné tették a hajózást a széltől lehetővé téve a gyorsabb és megbízhatóbb tengeri utazásokat. Az Atlanti-óceán átszelése is jelentős változásokon ment keresztül. Az 1838-ban épült „Great Western” volt az első gőzhajó, amely rendszeres transzatlanti szolgáltatást indított, lerövidítve az utazási időt Európa és Észak-Amerika között. A gőzhajók elterjedése hozzájárult a globális kereskedelem növekedéséhez. Az egyre nagyobb és gyorsabb gőzhajók képesek voltak nagy mennyiségű árut szállítani, felgyorsítva a nemzetközi kereskedelmet és gazdasági növekedést.
A Monarchiában a hajózás a folyami közlekedésre és a tengeri kikötők fejlesztésére összpontosított. A Dunán a gőzhajózás az 1830-as évektől kezdve fejlődött. 1830-ban indult el az első menetrend szerinti gőzhajó, amely Budapest és Bécs között közlekedett. Ez jelentősen javította a közlekedést és a kereskedelmet a birodalom e két fontos városa között. A Monarchia adriai kikötői, különösen Trieszt, szintén modernizálódtak. Trieszt a birodalom fő kikötőjévé vált, és az 1850-es években jelentős fejlesztéseken esett át, hogy megfeleljen az egyre növekvő tengeri kereskedelem igényeinek.
A vasútfejlesztés a 19. században szintén új korszakot nyitott a közlekedés történetében. Az 1820-as években Angliában indultak el az első gőzmeghajtású vonatokra épülő vasútvonalak, például a Stockton és Darlington között 1825-ben, majd 1830-ban a Liverpool és Manchester közötti vasútvonal. Ezek megmutatták a vasútban rejlő potenciált, és megindították a vasúti lázat világszerte. Az 1850-es évektől kezdve Európában, Észak-Amerikában és később Ázsiában is gyors ütemben épültek a vasútvonalak. Az Egyesült Államokban az első transzkontinentális vasútvonal 1869-ben készült el, összekötve a keleti és nyugati partokat.
A vasúthálózat kiépítése a Monarchiában is gyors ütemben haladt előre. Az Osztrák-Magyar Monarchia első vasútvonala az 1837-ben megnyitott Bécs és Gloggnitz közötti vonal volt, amely a Semmering-hágón át haladt, és az első vasúti alagutat is tartalmazta. A magyarországi első vasútvonal 1846-ban nyílt meg Pest és Vác között. A 19. század közepétől a vasúthálózat gyors ütemben bővült a Monarchiában. Az 1850-es évektől kezdve a Bécs-Budapest vonal kiépítése kulcsfontosságú volt. A vasútvonalak kiterjedése lehetővé tette a Monarchia gazdaságának gyors növekedését, összekötve a mezőgazdasági területeket a városi piacokkal és elősegítve a kereskedelmet. A Monarchia vasúthálózata a 19. század végére már összeköttetésben állt a szomszédos országok hálózataival is, elősegítve a nemzetközi kereskedelmet és utazást.