Fénykép és fényképezés
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben fényképre és fényképezésre vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Regénybeli kontextus: Jókai Mór műveiben a fényképezés különböző kontextusokban jelenik meg, tükrözve a 19. század végének társadalmi és technológiai változásait. A fényképezés egyrészt a társadalmi kapcsolatok, emlékek megőrzésének eszközeként tűnik fel, mint például Az élet komédiásai című regényben, ahol egy számos arcképet tartalmazó fényképalbumot mutatnak be: a fotók a kapcsolatok fizikai megjelenítéseiként szolgálnak. Ezzel szemben a Fekete gyémántok esetében a fénykép személyesebb, családi kontextusban szerepel, ahol egy karakter az édesapja számára készíttet fényképet, hogy megörökítse magát komoly emberként. Más művekben a fénykép inkább metaforikus értelemben jelenik meg. Az És mégis mozog a föld című regényben például a fénykép az emlékezetben maradt arcképet szimbolizálja, amely örökre rögzíti a pillanatot. Végül A jövő század regénye a technológiai fejlődést és a modern társadalom hatásait tükrözi, ahol a fényképezés a király portréjának elkészítésénél és a természeti látképek megörökítésénél játszik szerepet.
Tudomány- és technikatörténet: A fotográfiát az 1820-as években kezdték kifejleszteni, de csak az 1830-as évek végén vált széles körben ismertté. A daguerrotípia, majd később a negatív-pozitív eljárás forradalmasította a képkészítést. A vasúthálózat gyors terjedése a 19. század közepén alapvetően megváltoztatta a közlekedést és a gazdaságot Európában.