Jókai és a vasút
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben a vasútra és vonatokra vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Regénybeli kontextus: Jókai Mór regényeiben gyakran találkozunk a vasút és a vasúthálózat említésével, amelyek a 19. század modernizációjának és technológiai fejlődésének jelképei. A vasút nem csupán egy közlekedési eszköz, hanem a társadalmi, gazdasági és kulturális változások szimbóluma is. A Kőszívű ember fiaiban a vonat egy utazás fontos elemeként jelenik meg, összekötve a szereplőket és helyszíneket. A sárga rózsa esetében a történet idején még nem létezett vasút a Hortobágyon, ami a táj érintetlenségét hangsúlyozza. A Fekete gyémántokban a vasút és a gőzmozdony a kőszén által hajtott ipari forradalom szimbóluma, míg a Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob című regényekben a vasút a modern közlekedés és a gyors utazás jelképe. Az új földesúrban és a Hétköznapokban a vasút a vidéki élet és a gazdasági fejlődés része, amely átalakítja a közösségek mindennapjait, a Szegény gazdagokban és Az arany emberben pedig a vonat a közlekedési eszközök modernizációját és az élet új lehetőségeit testesíti meg. Az És mégis mozog a föld és Az élet komédiásai című regényekben a vasút a technológiai fejlődés részeként jelenik meg, míg A jövő század regényében a vasúthálózat és a gőzmozdony a jövő társadalmi és gazdasági fejlődésének szimbóluma.
Tudomány- és technikatörténet: Jókai Mór élete és alkotói pályája a 19. század közepére és végére esik, amely időszak a vasúthálózat robbanásszerű fejlődését hozta a világon és az Osztrák-Magyar Monarchiában is. A világ első vasútvonalai az 1820-as években jelentek meg Angliában, ahol a gőzmozdony feltalálása forradalmasította a közlekedést. Az 1830-as évekre a vasút Anglián kívül Európa több országában is elterjedt, és az ipari forradalom hajtóerejévé vált. Az Egyesült Államokban az 1860-as évek végén épült meg a transzkontinentális vasút, amely összekötötte a keleti partot a nyugatival, jelentősen elősegítve a gazdasági növekedést és a területi terjeszkedést. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az első vasútvonal 1837-ben nyílt meg Bécs és a morvaországi Brno között. Magyarország első vasútvonala, a Pest–Vác vonal, 1846-ban indult, amit rövidesen követett a Pest–Szolnok vonal is. A 19. század második felében, különösen a kiegyezés (1867) után, a vasúthálózat gyors ütemben terjedt Magyarországon is. A vasút kulcsszerepet játszott a gazdasági modernizációban, az ipar és a kereskedelem fejlődésében, valamint a társadalmi mobilitás növelésében.