Jókai repülőgépe

Hogyan írja le Jókai az adatbázisodba feltöltött, A jövő század regénye című szövegben a Tatrangi Dávid és apja által feltalált repülőgépet? Ismertesd részletesen.

Tatrangi Dávid repülőgépének története apja, Tatrangi Mózes tervein alapul, aki maga is elkötelezett volt a repülés iránt. Tatrangi Mózes első repülőgépe a villamos energiára alapozva készült, teljes egészében üvegből és rézből. Ez az első kísérlet azonban kudarcot vallott, mivel a gép nem működött megfelelően, és a bemutató során kudarcba fulladt, ami a közönség gúnyolódását váltotta ki. Az első kudarc után Tatrangi Mózes változtatott a gépen, különösen a kondenzátorokon. A második kísérlet során a gép már mozgásba lendült, de nem a kívánt irányba. A gép irányíthatatlanul a közönség felé haladt, miközben hatalmas villamos szikrákat szórt. Ez a közönség rémületét és dühét váltotta ki, akik megtámadták Mózest, összetörték a gépet, és még kártérítést is követeltek tőle.

Az új gép a madarak anatómiai felépítését vette alapul, és szárnyakat alkalmazott, melyeket üvegből készítettek, rézborítással. A repülőgép végül sikerrel emelkedett a magasba, és irányítható is volt. Bár a repülés technikailag sikeres volt, a gép olyan erőt fejtett ki, amit a szárnyak nem bírtak elviselni. Az üvegszárnyak eltörtek, és Mózes a géppel együtt lezuhant egy erdő közepébe 1200 láb magasságból, súlyos sérüléseket szenvedve. Bár életben maradt, rokonai ezt követően bezáratták egy tébolydába.

Tatrangi Dávid sikerének kulcsa az ichor nevű új anyag megtalálása volt, amelyet a székelyföldi havasok vulkanikus tevékenysége során fedeztek fel. Az ichor egy különleges anyag, amely a hegyekből feltörő gázok és a föld alatti vulkáni aktivitás következtében jött létre. Ez az anyag rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezett, amelyek lehetővé tették, hogy Tatrangi Dávid sikeresen megvalósítsa apja repülőgépterveit. Az ichor felfedezése és felhasználása lehetővé tette a repülőgép stabilitásának és működőképességének biztosítását, amelyet korábban az üvegszárnyak törékenysége miatt nem sikerült megoldani. Ez az új anyag tehát a technológiai fejlődés és a természet erejének kombinációja révén tette lehetővé, hogy Tatrangi Dávid apja álmait valóra váltsa, és egy működőképes repülőgépet alkosson. és technikatörténet: Jókai korában a szénbányászat globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában is kulcsfontosságú szerepet játszott az ipari fejlődés kibontakozásában és a gazdasági növekedésben. A szén volt a legfontosabb energiaforrás, amely a gyárakat, a vasutakat, és a gőzhajókat működtette. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok széntermelése rohamosan növekedett, és a szénkereskedelem is felvirágzott. A szénbányászat fejlődésével párhuzamosan új technológiák jelentek meg, például a gőzgépek, amelyek hatékonyabbá tették a szénkitermelést és az ipari termelést. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a szénbányászat szintén jelentős szerepet játszott az ipari fejlődésben. A legfontosabb szénbányászati központok a mai Csehország, Szilézia, valamint Magyarország északkeleti részén helyezkedtek el. A Monarchia gazdasága egyre inkább iparosodott, és ennek egyik alapja a szén volt. Magyarország területén a 19. század második felében kezdtek kialakulni jelentős szénbányák, például a dorogi és tatabányai szénmedencék. A szénbányászat fejlődése elengedhetetlen volt a vasútépítéshez és a nehézipar növekedéséhez.

Az ichor felfedézésének helye a Jövő század regényében
A Jókai által leírt repülő a Jövő század regényében
A Jókai által leírt repülőkkel teli repülőtér a Jövő század regényében