Gázvilágítás
Keress az adatbázisodba feltöltött regényekben a gázvilágításra vonatkozó részleteket. Ismertesd ezeket a regény kontextusában, majd illeszd a Jókai által leírtakat a 19. század tudomány- és technikatörténeti kontextusába globálisan és az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Regénybeli kontextus: Jókai A jövő század regényében egy olyan jövőbeli világot ábrázol, ahol a technológiai fejlődés központi szerepet játszik. A gázvilágítás egy fontos eleme a társadalom életének, mely a városok modernizációját jelképezi. Jókai leírásaiban a gázvilágítás mint a haladás és a civilizáció jelképe jelenik meg, különösen a városi környezetben. Az arany emberben Jókai a gázvilágítást a városi fejlődés és modernizáció részeként említi. A regényben a gázvilágítás bevezetése egy új korszak kezdetét jelenti, amely a fejlődés és a polgárosodás jeleként szolgál. A technológiai újítások, köztük a gázvilágítás, hozzájárulnak a városi élet dinamikájának és fényének növekedéséhez. A Fekete gyémántok című regényben a gázvilágítás szerepe a szénbányászat fejlődésével kapcsolatban kiemelkedő. Jókai bemutatja, hogyan teszi lehetővé a gázvilágítás a bányákban és a városokban a munkavégzést és az életet még a sötét órákban is. A gázvilágítás itt a technikai haladás egyik fontos szimbóluma.
Tudomány- és technikatörténet: A gázvilágítás története az 1790-es évek végén kezdődött Angliában, amikor William Murdoch skót mérnök először alkalmazott szénből előállított gázt világításra. Az első közterületi gázvilágítás 1807-ben valósult meg Londonban, a Pall Mall utcában. Az új világítási forma gyorsan terjedt Európában és Amerikában, különösen a nagyvárosokban, mivel a gázvilágítás sokkal erősebb és megbízhatóbb volt, mint a korábbi olaj- vagy gyertyaalapú világítás. A gázvilágítás bevezetése forradalmasította a városi életet. Az utcák, közterek, gyárak és otthonok megvilágítása nemcsak a közbiztonságot és a közlekedést javította, hanem lehetővé tette a városok éjszakai életének fellendülését is. A gázvilágítás elősegítette a munkaidő meghosszabbítását a gyárakban, és hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a gázvilágítás a 19. század közepén kezdett terjedni. Bécs volt az első város a Monarchiában, ahol 1818-ban bevezették a gázvilágítást. Budapesten 1856-ban indult el a gázvilágítás az első gázgyár megnyitásával. A gázvilágítás jelentős változást hozott a városi életben, mivel a nagyobb közterületek, főutak és középületek éjszakai megvilágítása hozzájárult a városok modernizációjához és a polgári társadalom fejlődéséhez. Jókai Mór írásaiban a gázvilágítás gyakran mint a technikai haladás szimbóluma jelenik meg. Az általa ábrázolt világban a gázvilágítás bevezetése a fejlődés, a civilizáció és a polgárosodás jeleként szolgál. Jókai, aki aktív szereplője volt a korszak irodalmi és társadalmi életének, jól érzékelte a gázvilágítás jelentőségét, melyet több művében is reflektál.