„Kertipar” – Jókai gazdasági víziója
Hogyan írja le Jókai az adatbázisodba feltöltött, A jövő század regénye című szövegben az Otthon városában művelt „kertipart”? Ismertesd részletesen.
Jókai az Otthon város című fejezetben részletesen kifeji, hogyan biztosítják az egymilliós város élelmiszerellátását, valamint milyen szerepet játszik a növénytermesztés az állam gazdasági erejében. Otthon városának élelmiszerellátása szorosan összefügg a város körüli kertvárosi modellel, amely egy szakadatlan kertvilágot teremt. Ezen kertekben különböző kontinensekről származó haszonnövényeket és dísznövényeket termesztettek, amelyeket sikeresen honosítottak meg ebben a speciális éghajlatban.
Az öt világrészből származó növények széles választéka biztosítja a változatos és folyamatos termelést. Ezek a növények nemcsak a város lakosságának élelmiszerellátását biztosítják, hanem az európai piacokat is elárasztják különleges, addig ismeretlen zöldségekkel és gyümölcsökkel. Ez a diverzifikált növénytermesztés csökkenti az időjárás és egyéb külső tényezők hatásait, mivel a különböző növények eltérő körülményeket igényelnek, így az egyik termény kiesése esetén más növények még sikeresen termeszthetők.
A kertipar itt nem hagyományos módon, hanem tudományos alapokon nyugszik. Otthon állama a tudomány és tehetség eszközeivel biztosítja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és stabilitását, ami elengedhetetlen egy ilyen sűrűn lakott terület élelmiszerellátásához. A mezőgazdasági munka sokkal jobban jutalmazza a dolgozókat, mint a hagyományos szántásvetés, ami vonzóbbá teszi ezt az iparágat.
Az Otthon városában alkalmazott mezőgazdasági technikák nem csupán a hagyományos földműveléstől különböznek, hanem szinte teljesen önálló ökoszisztémát hoznak létre, amely összhangban van a város növekvő népességének igényeivel. A mezőgazdaságot szigorúan felügyelik, hogy biztosítsák a maximális termelékenységet és a megfelelő időzítést. A kisgazdák nem hagyatkozhatnak az időjárás szeszélyeire; minden lépésüket megtervezik és felügyelik, hogy biztosítsák a város állandó és bőséges élelmiszerellátását. A folyó partján lévő tutajokra épített kunyhók például különleges, fenntartható megoldásokat kínálnak. A tutajokon lakó családok nemcsak magukat látják el, hanem hozzájárulnak a város gazdasági stabilitásához is. A tutajokon szelíd szárnyasok élnek, amelyek napközben a növények között táplálkoznak, éjszaka pedig dobszóra térnek vissza. Ez az innovatív megoldás nemcsak az állattenyésztést integrálja a növénytermesztésbe, hanem a kártevőirtást is természetes módon oldja meg.
Az Otthon város gazdasági ereje nagyrészt a mezőgazdasági termelésen alapszik. Az intenzív növénytermesztés és kertipar nemcsak a város lakosságának élelmiszerellátását biztosítja, hanem jelentős piaci erőt is képvisel. A város által termelt különleges növények és gyümölcsök nemcsak a helyi szükségleteket elégítenek ki, hanem jelentős exportcikké is válnak, elárasztva az európai piacokat. Ezek a termények ismeretlenek voltak korábban, ami lehetőséget ad Otthon városának, hogy monopolisztikus pozíciót foglaljon el bizonyos mezőgazdasági termékek piacán.
Az önellátás és a kereskedelmi export együttesen biztosítja a város gazdasági stabilitását. A mezőgazdaság és kertipar tudományos megközelítése és innovatív megoldásai révén Otthon nemcsak gazdaságilag önálló, hanem jelentős befolyással is rendelkezik a nemzetközi piacokon. Otthon városának élelmiszerellátása és gazdasági ereje szorosan összefügg a mezőgazdasági termelés hatékonyságával és innovatív megoldásaival. A város kertipara nemcsak a lakosság szükségleteit elégíti ki, hanem jelentős gazdasági erőt is képvisel a nemzetközi piacokon, ezzel biztosítva a város hosszú távú stabilitását és növekedését. A mezőgazdaság tudományos alapokon nyugvó megközelítése és az időjárás szeszélyeitől való függetlenedés révén Otthon egy modern, önfenntartó és gazdaságilag erős városként jelenik meg.
