AI az iskolában

Szerző: Németh Tamás magyartanár

A Tanároknak menüpont olyan segédanyagokat kínál, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a mesterséges intelligencia integrációjához. Az Óravázlatok cím alatt a Jók.ai GPT ötleteit is integráló teljes, hét tanórás tematikus egység terve olvasható; a Projektfeladatok 36 feladatleírása egy komplex, korszerű Jókai-projekt megvalósítását segíti. Az alábbiakban az AI pedagógiai felhasználásához nyújt elvi és gyakorlati támpontokat.

Új kihívások – új lehetőségek

A ChatGPT 2022-es megjelenése után rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy a generatív mesterséges intelligencia földcsuszamlásszerű változásokat fog hozni a mindennapokban is. Az új technológia az iskolai környezetben is azonnal megjelent, és előnyeit – cseppet sem meglepő módon – a digitális bennszülött diákok is hamar (azaz tanáraiknál többnyire hamarabb) felismerték.

Nem túlzás azt állítani, hogy a ChatGPT megdöbbentően fejlett nyelvi modellje a tanártársadalomban eleinte világszerte nyugtalanságot, sőt riadalmat keltett. Már a kezdetek kezdetén megjelentek azonban azok a hangok is, amelyek a valóban forradalmi technológiában rejlő lehetőségekre igyekeztek irányítani a figyelmet.

A valódi továbblépésnek, a konstruktív cselekvésnek minden bizonnyal elengedhetetlen feltétele, hogy a 21. század tanárai elfogadják:

a mesterséges intelligencia velünk marad,

a diákok használják és használni fogják, ami azt jelenti, hogy a tiltás/megelőzés mentén felépített pedagógiai stratégia aligha ad majd érvényes választ a jövő kihívásaira.

Hiba lenne ugyanakkor az AI jelenlétére mint szükséges rosszra tekinteni. Mint minden technológiai áttörésnek, természetesen ennek is megvannak a maga gyermekbetegségei és nagyon is valós veszélyei (a pedagógiai diskurzusban valószínűleg az önálló gondolkodást illető félelmek merülnek fel legtöbbször), de a felkészült pedagógus rengeteget tehet azért, hogy a változások mérlegét pozitív irányba billentse.

Egy AI-tudatos pedagógia felé

Melyek lehetnek a mesterséges intelligencia kihívásaival és lehetőségeivel egyaránt számot vető pedagógia kulcstörekvései? Ha megkerülni az AI-t nem érdemes, pontosabban nem is lehetséges, akkor a legcélszerűbb

tudatos felhasználóvá válni

– megismerni (majd nyomon követni) a technológia (előreláthatólag gyorsan változó) erősségeit-gyengeségeit, és a különféle alkalmazásokat veszélyforrás helyett hasznos eszköznek tekintve az oktatási-nevelési célok szolgálatába állítani. Mivel pedig a diákok maguk is felhasználók,

az AI-tudatosság kialakításának a legsürgetőbb pedagógiai célok közt a helye.

Ez a törekvés akkor tekinthető maradéktalanul sikeresnek, ha a jövő diákja nem tekinti készterméknek a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat, hanem képes azokhoz

kritikus gondolkodással, alkotó módon

közelíteni, illetve ha megtanulja, megérti és elfogadja az AI

etikus használatának

alapszabályait.

A következő rövid összefoglaló arra tesz kísérletet, hogy a mesterséges intelligenciával ismerkedő – elsősorban magyar szakos – pedagógusoknak gyakorlati segítséget nyújtson. Az itt összegzett tapasztalatok mindenekelőtt a legszélesebb körben használt AI-platform, a ChatGPT használatán alapulnak.

Mire képes az AI?

A generatív AI-k új generációjának legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy megtévesztően jó minőségű szövegek alkotására képesek. Első ránézésre a tématartás sem jelent gondot nekik: működésük óriási korpuszra épül, ezért lényegében bármilyen témában meg tudnak nyilatkozni, bármilyen kérdésre összeszedett, hihetőnek tűnő választ tudnak adni. A helyesírás, a nyelvhelyesség, a mondatfűzés, a stilisztikai repertoár tekintetében egyértelműen jobban teljesítenek, mint egy átlagos gimnazista diák. Az „Írj egy novellát Jókai stílusában!” kérésre (ún. promptra) például a ChatGPT a következő szöveget generálta:

Írj egy novellát Jókai stílusában!

A pusztai kincs

A magyar Alföld végtelen síkságai között, hol a nap tüzével versengve ragyog a tavaszi virágok színpompája, ott élnek a pusztai emberek, kiknek életét a természet szeszélye és az ősi hagyományok vezérlik. Ezen a helyen, a Kecskemét melletti tanyavilágban, élt egykor egy tiszteletreméltó öreg juhász, Ördög János. Ezt a nevet nem a rossz hírneve miatt kapta, hanem inkább, mert az öreg bölcsessége és ravaszsága miatt a falusiak úgy tartották, hogy ördögtől származik.

Ördög János már fiatalon elhagyta a falut, és a pusztán telepedett le, ahol juhokat legeltetett és kecskéket nevelt. Szívéhez nőtt a természet, és ő maga is a puszta része lett. Tudta a fák és bokrok minden titkát, ismerte a vadállatok szokásait, s a madarak énekét úgy értette, mintha saját nyelvükön beszélnének hozzá. Az öreg juhász számára nem volt szükség óra mutatójára, hiszen az időt a nap járása, a szelek susogása és a csillagok ragyogása jelezte neki.

Egy nyári délutánon, amikor a nap már kezdett a látóhatár alá ereszkedni, Ördög János a pásztorbotjára támaszkodva sétált a legelőn. Ahogy szeme a távolba meredt, meglátta a vén csikós, Nagy Sándor közeledtét. A két öreg barát gyakran találkozott a pusztán, s ilyenkor órákig elbeszélgettek az élet nagy kérdéseiről, és persze a régi szép időkről.

– Adjon Isten, János bátyám! – köszöntötte Sándor, mikor odaért.

– Adjon Isten, Sándor barátom! – válaszolta János. – Mi szél hozott ma erre?

– Úgy hallottam, hogy a pusztában kincsre leltek. Gondoltam, elhozom a hírt, hátha érdekel téged is.

Ördög János szeme felcsillant a kíváncsiságtól, de bölcsessége nem engedte, hogy túlzottan lelkesedjen.

– Meséld csak, mit hallottál?

– Azt beszélik, hogy egy vándor találta a kincset egy régi, elhagyatott tanya közelében. Arany ékszerek, ezüst pénzek, mindenféle drágakövek.

– És hol van most az a kincs? – kérdezte János.

– Azt senki sem tudja. A vándor eltűnt, és csak a híre maradt meg. De tudod, hogy a puszta nem adja könnyen a titkait.

Ördög János elgondolkodott. Ő ismerte a puszta minden zegét-zugát, és tudta, hogy az igazi kincs nem mindig az, amit a szem lát.

– Sándor barátom, a puszta kincsei nem mindig aranyban és ezüstben mérhetők. Néha a legnagyobb kincs az, amit a szívünkben hordozunk. Az emlékek, a barátság, a természet szépsége – ezek az igazi kincsek.

A nap lassan lebukott a horizont mögött, és a puszta csendjét csak a távoli madarak éneke törte meg. Az öreg juhász és a csikós még sokáig beszélgettek, míg végül a sötétség be nem borította a tájat. Ördög János tudta, hogy a puszta titkai mindig megmaradnak azoknak, akik szívükkel és lelkükkel látják a világot. És bár a híres kincs talán sosem kerül elő, a puszta maga mindig ott lesz, hogy újabb és újabb történeteket meséljen az arra járóknak.

Az alkalmazás ráadásul alapvetően nem ismétli önmagát, azaz ugyanarra a kérésre sem fogja pontosan ugyanazt a választ adni.

A promptokat természetesen pontosítani, finomítani is lehet (Alakítsd át a novellát úgy, hogy az 1848–49-es szabadságharc idején játszódjék! Fűzz a novellába egy szerelmi szálat is! stb.). Amíg ugyanabban a beszélgetésben vagyunk, a válasz az előzményektől is függ, azaz a fenti módosítások esetén például nem kell tisztázni, hogy miféle novelláról van szó. A hatékony AI-használat alapja az átgondolt prompt, ezért érdemes különösen is ügyelni annak megfogalmazására, a kérés pontos körülírására, és egy tökéletlen eredményt sem kell okvetlenül teljesen elvetni – néha célszerűbb feltenni a kérdést, hogy milyen modifikációval lehetne tökéletesebb.

A fentihez hasonló, nagyon kevés megkötéssel élő, tehát a kreativitásnak tág teret kínáló feladatokban az AI alapvetően nagyon jól teljesít; bizonyos körülmények között még jobban is, mint a szigorúan irodalomtörténeti/irodalomelméleti/műelemző promptok esetén. Természetesen azt senki sem állítaná, hogy a novella megtévesztően jókais, de ez nem jelenti azt, hogy a szöveg ne lenne jól használható tanórai vagy tanórán kívüli környezetben (ld. a Jókai novellisztikája című órát a honlapunkon elérhető óratervek közt).

Ez már az AI egyik legtermékenyebb lehetőségéhez vezet. A mesterséges intelligencia segítségével szinte bármilyen segédanyag gyorsan előállítható (képi épp úgy, mint szöveges), és felhasználható vita- vagy beszélgetésindítóként, illusztrációként, forrásként, elemzési segédletként. Fontos ezen a ponton megemlíteni, hogy az AI-platformok adatgyűjtésre és rendszerezésre, sőt, kvázi-tanácsadói funkcióban is jól használhatók, nyilván a megfelelő óvatosság, az adatok kritikus kezelése mellett.

A ChatGPT-re sokan már most kimeríthetetlen ötlettárként tekintenek, és ebben valóban nagyon erős az AI. Legyen szó csoportmunka-javaslatokról, projektfeladatokról, értékelési szempontokról stb., ma már az ismertebb platformokon könnyű inspiráló ötletekhez jutni. Különösen érdemes a mesterséges intelligenciát saját felhasználási lehetőségeiről kérdezni – a honlapunk óravázlattárában található bevezető óra Jókai-chatbot szegmentuma is a ChatGPT javaslata nyomán született.

Mire nem képes az AI?

A ChatGPT és a hozzá hasonló nyelvi modellek alapvetően statisztikai alapon működnek, vagyis, mint láttuk, egy hatalmas, már létező szövegegyüttes alapján „kalkulálják” a megfelelő választ egy adott kérdésre. Az irodalomtanítás kontextusában felsejlő gyengeségeik szinte mind ebből a tulajdonságukból fakadnak.

Először is: mivel az AI a szó szoros értelmében nem érti a szövegeket, csak olyan kérdésre ad megbízható választ, amelyhez megfelelő források állnak a rendelkezésére. Az arany emberről például kiváló általános elemzést képes írni, de minél specifikusabb a feladat, annál kevésbé meggyőző a válasz. A különbség akkor érezhető igazán, ha egymás mellé helyezünk két megoldást – az elsőt a ChatGPT egy sztenderd, tankönyvekben is szereplő, minden épkézláb regényértelmezésben tárgyalt kérdésre generálta, a másodikat viszont egy „forráshiányos” promptot követően:

Mikor és milyen értelemben nevezik Timár Mihályt először arany embernek? Hogyan változik ez a későbbiekben?

Timár Mihályt először az „Az arany ember” című regény egyik korai fejezetében nevezik „arany embernek”, amikor az őt körülvevő társadalom felfedezi és elismeri gazdagságát, valamint a látszólagos jótékonyságát. Ezt a kifejezést egyrészt szó szerinti értelemben használják, mivel Timár gazdagsága és bőkezűsége miatt kiemelkedik, másrészt átvitt értelemben is, mivel őt erkölcsileg kifogástalan, etikusan makulátlan személyként tüntetik fel.

A kifejezés jelentése az idő múlásával:

Ahogy a történet halad előre, Timár karaktere és az „arany ember” kifejezés jelentése árnyaltabbá válik. Bár külsőleg továbbra is fenntartja a tökéletes, jótékony gazdag ember látszatát, belsőleg küzdelmeket él át. Ezek a küzdelmek főként abból fakadnak, hogy gazdagságát egy hajótörés során talált kincsből szerezte, amit titokban tart.

A regény során Timár egyre inkább szembesül saját magányosságával és lelkiismeret-furdalásaival. Ebben az értelemben az „arany ember” megnevezés ironikussá válik; bár gazdag és tiszteletreméltó az emberek szemében, belül őt egyre inkább gyötrik belső konfliktusai és az a tudat, hogy szerencséje és boldogsága mások szerencsétlenségén alapul.

Összefoglalva, bár Timár Mihályt eleinte idealizált, pozitív értelemben nevezik „arany embernek”, a regény folyamán ez a megnevezés egyre inkább kérdőjeleződik meg, ahogy feltárulnak karakterének rejtett, sötétebb oldalai, és a kifejezés végül egy mélyebb, ellentmondásosabb jelentést nyer.

Jellemezd Az arany ember első fejezetének stílusát! Mutasd be a szöveg fontosabb retorikai-stilisztikai eszközeit, és hozz rájuk példákat!

Az „Az arany ember” első fejezetének stílusát és retorikai eszközeit elemzve több fontos jegyet érdemes kiemelni:

1. Leíró stílus

Jókai Mór gazdag, részletes leírásokkal nyitja a regényt, melyek által a Duna partján elhelyezkedő szigetvilág eleven képe bontakozik ki előttünk. Ezek a leírások nem csupán a táj szépségét ragadják meg, hanem a cselekmény színteréül szolgáló helyszín atmoszféráját is megalapozzák.

Példa: „A mint a hajó elhagyja a csatornát, s kilép a nyílt Duna-vízre, egyszerre elénk tárul a Csepel-sziget pompás látványa.”

2. Epikus elemek

Az elbeszélés epikus, nagyívű történetmesélést sejtet, amely a tágabb történelmi és társadalmi kontextusba helyezi az eseményeket. Ez a stílusjegy ad mélységet és történelmi relevanciát a regénynek.

Példa: „Itt van előttünk az a hires sziget, melynek egykor dicsőséges neve volt, hatalmas úraival, kiket a világ csodált, s kiknek emlékezetét még most is áldja a nép.”

3. Metaforikus nyelvezet

A szövegben gyakoriak a metaforák, melyek segítségével Jókai a cselekmény és a szereplők jellemzését gazdagítja, és érzelmileg is közelebb hozza az olvasóhoz a történetet.

Példa: „A víz tükre, mely a partot mossa, sima, mint az olaj, s a benne fürödő hold képe nem remeg rajta meg.”

4. Szimbolizmus

A természeti elemek, mint a víz, a nap, a hold gyakran szimbolikus szerepet kapnak, amelyek tükrözik a szereplők belső világát és a regény általános hangulatát.

Példa: „A nap leáldozóban, de még utolsó sugárai is aranyozzák a tájat, a levegő meleg, nyári este várható.”

5. Emelkedett hangvétel

Az első fejezet hangvétele emelkedett, ami illik a regény nagyszabású témájához és az abban szereplő, idealizált karakterekhez.

Példa: „Itt e helyen, ezen a parton, egy magasztos eszme nyert alakot, melynek neve: haza és szabadság.”

Ezek a stíluseszközök mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Jókai Mór „Az arany ember” című műve méltán váljon a magyar irodalom kiemelkedő alkotásává, amely időtlen üzenetet hordoz az olvasó számára a becsület, az igazság és az emberi nagyság témájában.

Látható, hogy az első válasz egy korrekt kisesszé, míg a második ezer sebből vérzik. Egy ilyen forráshiányos helyzetben a ChatGPT csak általános állításokat tud tenni, azaz lényegében mellébeszél: tématartásból bukik meg.

Jól példázza a második szöveg a modell egy másik lényeges gyengeségét is. A ChatGPT ugyanis – természetesen –  a hagyományos értelemben vett forráskritikára nem képes (ez, ahogy láttuk, mindig a felhasználó felelőssége), a válasz fogalomhasználata ezért pontatlan.

Érdemes megfigyelni továbbá, hogy mennyire érzékeny az alkalmazás a „helyes” megfogalmazásra. A példaként hozott idézetek ugyanis nem az első fejezetből, mi több, még csak nem is Az arany emberből származnak. Ennek oka a prompt félreérthetősége, ami egy embernek aligha okozna problémát, az AI-t azonban ebben az esetben megtréfálta. A ChatGPT néha megdöbbentőnek tűnő válaszai nem egyszer ehhez hasonló emberi hibára vezethetők vissza.

A tématartásra visszatérve: a statisztikai alapelvből következik, hogy az AI jelenlegi nyelvi modelljei – különösen a korábban már látott forráshiányos helyzetekben – nagyon gyakran adnak sablonos válaszokat. Ha például elemzési szempontokat kérünk a ChatGPT-től egy konkrét Jókai-novellához, legnagyobb eséllyel a novella néhány tipikus elemzési szempontját kapjuk majd válaszként. Ha arra kérjük, hogy iskolai esszét írjon, a szabályos diákfogalmazások hármas tagolását aggályosan, sokszor már-már erőltetetten betartó szöveg lesz az eredmény. Ha órát terveztetünk vele, a vázlat tankönyvien merev lesz:[1]

Óravázlat

Jókai Mór életművének bevezetésére szánt tanóra célja, hogy a diákok megismerjék Magyarország egyik legnagyobb írójának életét és műveit. Az óra egyaránt támaszkodik előadásra, csoportmunkára, és interaktív tevékenységekre. Íme egy részletes terv a 45 perces tanórához:

Célkitűzések

  • Megismertetni a diákokkal Jókai Mór életét és művészeti jelentőségét.
  • Felkelteni az érdeklődést Jókai művei iránt.
  • Fejleszteni a kritikai gondolkodást és az irodalmi elemzés készségeit.

Eszközök és anyagok

  • Diavetítés Jókai életéről és munkásságáról.
  • Kiválasztott részletek Jókai néhány híres művéből.
  • Csoportmunka lapok.
  • Idézetek Jókai műveiből.

Tanóra menete

Bevezető (10 perc)

  1. Rövid ismertető és motiváció: Rövid bevezető, amiben felvázolom Jókai Mór életét, és miért tartjuk őt a magyar irodalom egyik zászlóshajójának.
  2. Kérdés nyitás: „Mit gondoltok, milyen hatással voltak Jókai korabeli társadalmi események az írásaira?”

Fő rész (25 perc)

1. Diavetítés Jókai életéről és műveiről:

  • Kiemelkedő művek, mint pl. „Az arany ember”, „Egy magyar nábob”, „A kőszívű ember fiai”.
  • Részletek bemutatása a művekből, kiemelve a történelmi, társadalmi kontextust.

2. Csoportmunka:

  • A diákokat kis csoportokba osztom, és minden csoport kap egy-egy idézetet Jókai műveiből.
  • Feladat: Elemzés és prezentáció a többiek számára arról, hogy milyen témákat és érzéseket hoz ki az idézet, és hogyan kapcsolódik ez Jókai korának eseményeihez.

3. Interaktív tevékenység:

  • „Időutazás Jókai korába” – egy rövid, interaktív játék, ahol a diákok kitalálhatják, hogyan cselekednének Jókai szereplői helyében adott történelmi helyzetekben.

Zárás (10 perc)

  1. Összefoglalás és reflektálás: Rövid beszélgetés arról, hogy a mai diákok hogyan látják Jókai munkásságának relevanciáját a modern korban.
  2. Házi feladat: Válasszanak ki egy Jókai művet, amit a következő óráig elkezdenek olvasni, és készítsenek egy rövid összefoglalót vagy véleményt arról.

Ez a tanóra lehetőséget ad arra, hogy a diákok különféle módon közelítsenek meg egy témát, valamint fejleszti elemző és prezentációs készségeiket is.

[1] A prompt itt csak két feltételt kötött ki: módszertanilag változatos bevezető órát kért.

Szükségtelen megjegyezni, hogy a fenti óravázlatot, amit nem lenne egyszerű egy az egyben átültetni a gyakorlatba, számos jól megfogalmazott pontosítás révén tökéletesen használható tervvé lehet csiszolni.

Talán nem teljesen hiábavaló végezetül újra hangsúlyozni: az AI, bármennyire meggyőző társalgást folytasson is Jókai regényeiről, valójában nem érti az író szövegeit (sem), és nem képes arra, hogy önállóan konnotatív jelentéseket tárjon fel, az irodalomban olyannyira jellemző hiányalakzatokkal, elhallgatásokkal birkózzon meg, rejtett motivációkat elemezzen, utalások finom rendszerét szálazza szét. Többek közt ezért is megoldhatatlan számára akár egy olyan, egyszerűnek tűnő feladat is, mint egy ismeretlen Jókai-szöveg tartalmának összefoglalása, noha más típusú szövegekkel viszonylag jól elboldogul.

A művészi nyelv olyan rétegei ezek, amelyek matematikai módszerekkel még egy fejlett mesterséges intelligencia számára is megközelíthetetlenek. Többek közt ezért sem fenyegeti az esztétikai gondolkodás fejlődését az AI forradalma – még ha az irodalomtanítás keretrendszerét kétségtelenül át is fogja rendezni.