A magyar tudomány Jókai korában

Mik voltak a magyar tudomány eredményei Jókai korában?

Jókai Mór korában a magyar tudományos élet számos területen jelentős fejlődést mutatott. Az ekkor élt tudósok és műszaki szakemberek munkássága hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a 19. század végére az európai tudományos és technikai fejlődés részesévé váljon, és hogy a magyar nemzeti identitás tudományos és kulturális alapjai megerősödjenek. Ezek az eredmények alapvetően formálták a magyar nemzet fejlődését a 19. század második felében és a 20. század elején.

Jedlik Ányos: villanymotor, dinamó és szódavíz

Jedlik Ányos (1800–1895) magyar feltaláló, természettudós és bencés szerzetes számos jelentős találmánnyal gazdagította a tudományos világot. 1827-ben megalkotta a világ első villanymotorját, amelynek működési elve hozzájárult a dinamóelv kidolgozásához, ami az elektromosság ipari alkalmazásának egyik alapkövévé vált. Ezen túlmenően Jedlik feltalálta a dinamót is, amely elektrosztatikus töltést termelt, és előfutára lett a későbbi nagyfeszültségű elektromos gépeknek. Emellett Jedlik a szódavíz készítésének úttörője is volt Magyarországon, ő fejlesztette ki az első szikvízgyártó berendezést, amely a 19. században széles körben elterjedt és népszerűvé vált.

„A gépet nemcsak az a villanycondensator és forgatag electromotor hajtja, melynek gépkereke a kormányos kezében van; hanem nagyhamar átveszi az uralkodást az athmosphærai villanyosság ismeretlen nagyhatalma.” Jókai villanymotor hajtotta repülőgépe A jövő század regényében

Bolyai János és a nemeuklideszi geometria

Bolyai János (1802–1860) matematikus, a nemeuklideszi geometria egyik megalkotója volt. 1832-ben publikálta Tentamen című híres munkáját. Ebben bevezette a párhuzamossági axióma megváltoztatásával létrehozott új geometriai rendszert. Munkája forradalmi volt, és alapvetően megváltoztatta a matematika fejlődését.

Eötvös Loránd és a gravitációs kutatások

Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, legjelentősebb munkája a gravitáció kutatásához kapcsolódik. Az Eötvös-ingával végzett mérései kimutatták a gravitációs gyorsulás anizotrópiáját, és az Eötvös-törvény precíz megfogalmazása a gravitációs kutatások egyik mérföldköve volt. Az ő munkássága alapozta meg a modern geofizikai kutatásokat.

Than Károly és a kémia

Than Károly (1834–1908) kémikus, az analitikai kémia és a szerves kémia területén ért el jelentős eredményeket. Ő fedezte fel a karbazolt, és jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi kémiai oktatás és kutatás fejlődéséhez. A Than-féle kémiai reakciók ma is alapvető fontosságúak a kémiai elemzésekben.

A kémia csodái: Berend Iván elégeti Theudelinda grófnő gyémántját a Fekete gyémántokban

Petzval József és a lencsék optikai kutatása

Petzval József (1807–1891) matematikus és fizikus, aki a fényképészet fejlődéséhez jelentősen hozzájárult. Az általa tervezett Petzval-lencse forradalmasította a fényképezést, mivel lehetővé tette a sokkal élesebb képek készítését, különösen portréfotók esetében. Munkássága a modern optikai lencsék tervezésének egyik alapját képezte.


Berend Iván fényképet nézeget a Fekete gyémántok jelenetében – „Ivánt nagyon leverte ez a levél. Sokáig elnézte azt a fényképet. Egy hölgy, könnyű éji öltönyét félkezével összeszorítva keblén, öldöklő tekintettel, szétszórt hajjal, mutat jobbjával maga elé, mely marokra fogott tőrt szorít, s mezitelen lábát egy szőnyeggel letakart tárgyra teszi, az a takart tárgy mintha egy férfi hullája volna. A lenge öltöny mindenütt odatapad plasticus idomaihoz.”

…és a fénykép, amelyet Berend Iván néz a jelenetben

Kandó Kálmán és a villanymozdonyok

Kandó Kálmán (1869–1931) mérnök, feltaláló, a háromfázisú villamos vontatás úttörője. Az általa kifejlesztett villanymozdonyok világszerte elterjedtek, és alapvetően megváltoztatták a vasúti közlekedést. Kandó munkássága a villamosenergia közlekedési célú alkalmazásának egyik alapköve.

Lóczy Lajos és a Balaton-felvidéki geológiai kutatások

Lóczy Lajos (1849–1920) geológus, a Balaton tudományos kutatásának megalapozója. Az általa vezetett Balaton-kutató expedíció során részletesen feltérképezte a Balaton környékének geológiáját, és munkája alapján készült el az első részletes földtani térkép a térségről.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője

Semmelweis Ignác (1818–1865) orvos, az anyák megmentőjeként is ismert. Felismerte a gyermekágyi láz okát és a fertőzés terjedésének megelőzését kézmosással. Az ő munkája alapvetően megváltoztatta a szülészet gyakorlatát és jelentős mértékben csökkentette a halálozási arányokat.

Fényes Elek és a statisztikai kutatások

Fényes Elek (1807–1876) statisztikus, demográfus és geográfus, aki Magyarország első modern statisztikai felméréseit végezte. Ő készítette el az első átfogó magyar statisztikai adatbázist, és munkássága jelentős hatással volt a magyarországi társadalom- és gazdaságtudomány fejlődésére.

Kálmán és a nádor találkozása az És mégis mozog a föld című regényből – „Kálmán nem látta még be, hogy hová czéloz ez a kérdés s nem tudott rá felelni. A fenséges úr folytatá: …Vedd elő a statisticát s kérdezd meg tőle, ha tizennégyből kilenczet kiveszünk, mi marad ott? Ez az ország addig él, a míg alszik. Jaj annak, a ki fölébreszti!”

Széchenyi István és a magyar közgazdaságtan

Széchenyi István (1791–1860) a reformkor egyik legnagyobb alakja, aki a magyar gazdaság, közlekedés és társadalom fejlődésében kulcsszerepet játszott. Írásai, mint a Hitel, a Világ és a Stádium, a magyar közgazdaságtan alapjait fektették le.

Arany János és a magyar irodalmi nyelv megújítása

Arany János (1817–1882) nemcsak költőként, de nyelvészként is jelentős szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv megújításában és gazdagításában.

Hunfalvy Pál és a magyar etnográfia és nyelvtudomány

Hunfalvy Pál (1810–1891) a magyar etnográfia megalapítója. Hunfalvy földrajzi és néprajzi érdeklődése később egyre inkább a nyelvészeti kérdések felé fordult. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos kutatásai révén vált a finnugor nyelvrokonság egyik elsőszámú képviselőjévé Magyarországon.

Clark Ádám és a Lánchíd felépítése

Clark Ádám (1811–1866) skót mérnök, aki Magyarországon telepedett le, és egyebek mellett a Lánchíd építését irányította. Munkája nemcsak mérnöki bravúr, hanem a magyar gazdaság és közlekedés fejlődésének szimbóluma is.

Vásárhelyi Pál és az Alföld vízszabályozása

Vásárhelyi Pál (1795–1846) magyar mérnök és vízépítő szakember, leginkább a Tisza szabályozásának tervezőjeként ismert. Mérnöki munkásságának csúcspontja a Tisza szabályozásának terve volt, amelyet Széchenyi István kezdeményezésére készített. Vásárhelyi 1846-ban elkészült terve a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását tartalmazta, célja a folyó árvízveszélyének csökkentése, a termőföldek növelése és a közlekedés fejlesztése volt. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult Magyarország modern vízgazdálkodási rendszerének kialakulásához, és az ország mezőgazdasági fejlődéséhez.

Vörösmarty Mihály és a reformkori magyar irodalom

Vörösmarty Mihály (1800–1855) a reformkor egyik legnagyobb költője, akinek munkái jelentős hatással voltak a magyar irodalom fejlődésére, különösen a nemzeti öntudat és identitás kérdéseiben.

Kölcsey Ferenc és a nemzeti öntudat erősítése

Kölcsey Ferenc (1790–1838) a Himnusz költője, aki esztétikai és politikai írásaival nagy hatással volt a magyar szellemi életre és a nemzeti öntudat erősítésére.

Irinyi János és a zajtalan gyufa

Irinyi János (1817–1895): Magyar vegyész, aki 1836-ban feltalálta a zajtalan és biztonságos gyufát. Irinyi kifejlesztette azt a foszforos keveréket, amely lehetővé tette a gyufa biztonságosabb meggyújtását, mivel a korábbi gyufák gyakran robbanásveszélyesek voltak. Az ő találmánya tette lehetővé a modern gyufa széles körű elterjedését.

Satrakovics Gerzson levelét pecsételi le spanyolviasz és gyufa segítségével

Bánki Donát és a porlasztó (karburátor)


Bánki Donát (1859–1922): Magyar mérnök, aki 1893-ban találta fel a porlasztót, amely kulcsfontosságú alkatrész lett a belső égésű motorok működésében. A porlasztó lehetővé tette az üzemanyag finom permetezését, ami jelentősen javította a motorok hatékonyságát és teljesítményét. Ezt a találmányt széles körben alkalmazták a korabeli autóiparban.

Csonka János és az automobil fejlesztése

Csonka János (1852–1939): Bánki Donáttal együtt fejlesztette ki az első magyar motoros járművet, amelyet 1900-ban mutattak be. Csonka jelentős szerepet játszott az autózás fejlődésében Magyarországon, többek között a magyar posta számára készült gépjárművek fejlesztésében.

Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly: A transzformátor feltalálása

Bláthy Ottó (1860–1939), Déri Miksa (1854–1938) és Zipernowsky Károly (1853–1942): Ez a három magyar mérnök együtt találta fel a zárt vasmagos transzformátort 1885-ben, amely alapvető fontosságúvá vált az elektromos energia elosztásában. Ez a találmány lehetővé tette a nagy távolságokra történő hatékony áramelosztást, ami kulcsfontosságú volt az elektromos hálózatok kiépítésében világszerte.

Puskás Tivadar és a telefonhírmondó

Puskás Tivadar (1844–1893): Magyar mérnök és feltaláló, aki 1893-ban feltalálta a telefonhírmondót, amely a világ első elektronikus hírközlő rendszere volt. Ez a rendszer lehetővé tette a hírek és egyéb információk telefonhálózaton keresztüli közvetítését, és előfutára volt a rádióadásnak.

Hermine és Erzsike sürgönyt olvas Az új földesúrban

Eötvös József és a modern oktatás megalapozása Magyarországon

Eötvös József (1813–1871): Bár inkább politikus és író volt, Eötvös munkássága alapvető hatással volt a magyar oktatási rendszer modernizációjára. Miniszterként ő vezette be az általános tankötelezettséget, és megalapította az állami iskolarendszert Magyarországon, amely hosszú távon biztosította a tudományos és kulturális fejlődés alapjait az országban.