A magyar tudomány Jókai korában
Mik voltak a magyar tudomány eredményei Jókai korában?

Jókai Mór korában a magyar tudományos élet számos területen jelentős fejlődést mutatott. Az ekkor élt tudósok és műszaki szakemberek munkássága hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a 19. század végére az európai tudományos és technikai fejlődés részesévé váljon, és hogy a magyar nemzeti identitás tudományos és kulturális alapjai megerősödjenek. Ezek az eredmények alapvetően formálták a magyar nemzet fejlődését a 19. század második felében és a 20. század elején.
Jedlik Ányos: villanymotor, dinamó és szódavíz
Jedlik Ányos (1800–1895) magyar feltaláló, természettudós és bencés szerzetes számos jelentős találmánnyal gazdagította a tudományos világot. 1827-ben megalkotta a világ első villanymotorját, amelynek működési elve hozzájárult a dinamóelv kidolgozásához, ami az elektromosság ipari alkalmazásának egyik alapkövévé vált. Ezen túlmenően Jedlik feltalálta a dinamót is, amely elektrosztatikus töltést termelt, és előfutára lett a későbbi nagyfeszültségű elektromos gépeknek. Emellett Jedlik a szódavíz készítésének úttörője is volt Magyarországon, ő fejlesztette ki az első szikvízgyártó berendezést, amely a 19. században széles körben elterjedt és népszerűvé vált.

Bolyai János és a nemeuklideszi geometria
Bolyai János (1802–1860) matematikus, a nemeuklideszi geometria egyik megalkotója volt. 1832-ben publikálta Tentamen című híres munkáját. Ebben bevezette a párhuzamossági axióma megváltoztatásával létrehozott új geometriai rendszert. Munkája forradalmi volt, és alapvetően megváltoztatta a matematika fejlődését.
Eötvös Loránd és a gravitációs kutatások
Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, legjelentősebb munkája a gravitáció kutatásához kapcsolódik. Az Eötvös-ingával végzett mérései kimutatták a gravitációs gyorsulás anizotrópiáját, és az Eötvös-törvény precíz megfogalmazása a gravitációs kutatások egyik mérföldköve volt. Az ő munkássága alapozta meg a modern geofizikai kutatásokat.
Than Károly és a kémia
Than Károly (1834–1908) kémikus, az analitikai kémia és a szerves kémia területén ért el jelentős eredményeket. Ő fedezte fel a karbazolt, és jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi kémiai oktatás és kutatás fejlődéséhez. A Than-féle kémiai reakciók ma is alapvető fontosságúak a kémiai elemzésekben.

Petzval József és a lencsék optikai kutatása
Petzval József (1807–1891) matematikus és fizikus, aki a fényképészet fejlődéséhez jelentősen hozzájárult. Az általa tervezett Petzval-lencse forradalmasította a fényképezést, mivel lehetővé tette a sokkal élesebb képek készítését, különösen portréfotók esetében. Munkássága a modern optikai lencsék tervezésének egyik alapját képezte.

Berend Iván fényképet nézeget a Fekete gyémántok jelenetében – „Ivánt nagyon leverte ez a levél. Sokáig elnézte azt a fényképet. Egy hölgy, könnyű éji öltönyét félkezével összeszorítva keblén, öldöklő tekintettel, szétszórt hajjal, mutat jobbjával maga elé, mely marokra fogott tőrt szorít, s mezitelen lábát egy szőnyeggel letakart tárgyra teszi, az a takart tárgy mintha egy férfi hullája volna. A lenge öltöny mindenütt odatapad plasticus idomaihoz.”

…és a fénykép, amelyet Berend Iván néz a jelenetben
Kandó Kálmán és a villanymozdonyok
Kandó Kálmán (1869–1931) mérnök, feltaláló, a háromfázisú villamos vontatás úttörője. Az általa kifejlesztett villanymozdonyok világszerte elterjedtek, és alapvetően megváltoztatták a vasúti közlekedést. Kandó munkássága a villamosenergia közlekedési célú alkalmazásának egyik alapköve.
Lóczy Lajos és a Balaton-felvidéki geológiai kutatások
Lóczy Lajos (1849–1920) geológus, a Balaton tudományos kutatásának megalapozója. Az általa vezetett Balaton-kutató expedíció során részletesen feltérképezte a Balaton környékének geológiáját, és munkája alapján készült el az első részletes földtani térkép a térségről.
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője
Semmelweis Ignác (1818–1865) orvos, az anyák megmentőjeként is ismert. Felismerte a gyermekágyi láz okát és a fertőzés terjedésének megelőzését kézmosással. Az ő munkája alapvetően megváltoztatta a szülészet gyakorlatát és jelentős mértékben csökkentette a halálozási arányokat.
Fényes Elek és a statisztikai kutatások
Fényes Elek (1807–1876) statisztikus, demográfus és geográfus, aki Magyarország első modern statisztikai felméréseit végezte. Ő készítette el az első átfogó magyar statisztikai adatbázist, és munkássága jelentős hatással volt a magyarországi társadalom- és gazdaságtudomány fejlődésére.

Széchenyi István és a magyar közgazdaságtan
Széchenyi István (1791–1860) a reformkor egyik legnagyobb alakja, aki a magyar gazdaság, közlekedés és társadalom fejlődésében kulcsszerepet játszott. Írásai, mint a Hitel, a Világ és a Stádium, a magyar közgazdaságtan alapjait fektették le.
Arany János és a magyar irodalmi nyelv megújítása
Arany János (1817–1882) nemcsak költőként, de nyelvészként is jelentős szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv megújításában és gazdagításában.
Hunfalvy Pál és a magyar etnográfia és nyelvtudomány
Hunfalvy Pál (1810–1891) a magyar etnográfia megalapítója. Hunfalvy földrajzi és néprajzi érdeklődése később egyre inkább a nyelvészeti kérdések felé fordult. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos kutatásai révén vált a finnugor nyelvrokonság egyik elsőszámú képviselőjévé Magyarországon.
Clark Ádám és a Lánchíd felépítése
Clark Ádám (1811–1866) skót mérnök, aki Magyarországon telepedett le, és egyebek mellett a Lánchíd építését irányította. Munkája nemcsak mérnöki bravúr, hanem a magyar gazdaság és közlekedés fejlődésének szimbóluma is.
Vásárhelyi Pál és az Alföld vízszabályozása
Vásárhelyi Pál (1795–1846) magyar mérnök és vízépítő szakember, leginkább a Tisza szabályozásának tervezőjeként ismert. Mérnöki munkásságának csúcspontja a Tisza szabályozásának terve volt, amelyet Széchenyi István kezdeményezésére készített. Vásárhelyi 1846-ban elkészült terve a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását tartalmazta, célja a folyó árvízveszélyének csökkentése, a termőföldek növelése és a közlekedés fejlesztése volt. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult Magyarország modern vízgazdálkodási rendszerének kialakulásához, és az ország mezőgazdasági fejlődéséhez.
Vörösmarty Mihály és a reformkori magyar irodalom
Vörösmarty Mihály (1800–1855) a reformkor egyik legnagyobb költője, akinek munkái jelentős hatással voltak a magyar irodalom fejlődésére, különösen a nemzeti öntudat és identitás kérdéseiben.
Kölcsey Ferenc és a nemzeti öntudat erősítése
Kölcsey Ferenc (1790–1838) a Himnusz költője, aki esztétikai és politikai írásaival nagy hatással volt a magyar szellemi életre és a nemzeti öntudat erősítésére.
Irinyi János és a zajtalan gyufa
Irinyi János (1817–1895): Magyar vegyész, aki 1836-ban feltalálta a zajtalan és biztonságos gyufát. Irinyi kifejlesztette azt a foszforos keveréket, amely lehetővé tette a gyufa biztonságosabb meggyújtását, mivel a korábbi gyufák gyakran robbanásveszélyesek voltak. Az ő találmánya tette lehetővé a modern gyufa széles körű elterjedését.

Bánki Donát és a porlasztó (karburátor)
Bánki Donát (1859–1922): Magyar mérnök, aki 1893-ban találta fel a porlasztót, amely kulcsfontosságú alkatrész lett a belső égésű motorok működésében. A porlasztó lehetővé tette az üzemanyag finom permetezését, ami jelentősen javította a motorok hatékonyságát és teljesítményét. Ezt a találmányt széles körben alkalmazták a korabeli autóiparban.
Csonka János és az automobil fejlesztése
Csonka János (1852–1939): Bánki Donáttal együtt fejlesztette ki az első magyar motoros járművet, amelyet 1900-ban mutattak be. Csonka jelentős szerepet játszott az autózás fejlődésében Magyarországon, többek között a magyar posta számára készült gépjárművek fejlesztésében.
Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly: A transzformátor feltalálása
Bláthy Ottó (1860–1939), Déri Miksa (1854–1938) és Zipernowsky Károly (1853–1942): Ez a három magyar mérnök együtt találta fel a zárt vasmagos transzformátort 1885-ben, amely alapvető fontosságúvá vált az elektromos energia elosztásában. Ez a találmány lehetővé tette a nagy távolságokra történő hatékony áramelosztást, ami kulcsfontosságú volt az elektromos hálózatok kiépítésében világszerte.
Puskás Tivadar és a telefonhírmondó
Puskás Tivadar (1844–1893): Magyar mérnök és feltaláló, aki 1893-ban feltalálta a telefonhírmondót, amely a világ első elektronikus hírközlő rendszere volt. Ez a rendszer lehetővé tette a hírek és egyéb információk telefonhálózaton keresztüli közvetítését, és előfutára volt a rádióadásnak.

Eötvös József és a modern oktatás megalapozása Magyarországon
Eötvös József (1813–1871): Bár inkább politikus és író volt, Eötvös munkássága alapvető hatással volt a magyar oktatási rendszer modernizációjára. Miniszterként ő vezette be az általános tankötelezettséget, és megalapította az állami iskolarendszert Magyarországon, amely hosszú távon biztosította a tudományos és kulturális fejlődés alapjait az országban.