Jókai és a tudomány – bevezető

Jókai Mór és a tudomány kapcsolata összetett és szerteágazó: nem csupán regényeiben jelenik meg, hanem másutt is ránk maradt írott hagyatékában. Jókai szemtanúja volt a 19. század magyar tudományos fejlődésének. Az ország ekkoriban jelentős eredményeket ért el a természettudományokban és technológiai fejlesztésekben, amelyek közül kiemelkednek Jedlik Ányos villanymotorja és dinamója, Bolyai János nemeuklideszi geometriája, Eötvös Loránd gravitációs kutatásai, valamint Semmelweis Ignác gyermekágyi láz elleni küzdelme és sok más jelentős felfedezés és tudományos eredmény. E vívmányok nemcsak Magyarország tudományos státuszát emelték, hanem mély hatás gyakoroltak a nemzet jövőbeni fejlődésére is.

Jókai Mór szoros kapcsolatban állt a Magyar Tudományos Akadémiával, melynek először levelező, majd rendes tagja lett, végül pedig igazgatósági tagja. Akadémiai székfoglaló előadásában a magyar néphumor eredetét és jelentőségét tárgyalta, hangsúlyozva a humor szerepét a szabad gondolkodásban és a nemzeti identitás megőrzésében. Székfoglalójában a humor kulturális gyökereire, a kereszténység és a humor kapcsolatára, valamint a magyar néphumor egyediségére fókuszált.

Jókai érdeklődése az emberiség ősi nyelve iránt több regényében is megjelenik, például az Egész az északi pólusig és a Fekete gyémántok című műveiben: Jókai kutatja az emberi kommunikáció eredetét és a nyelvek közös gyökereit, s azokat a természettel való közvetlen kapcsolatban látta. Az ősi nyelv eltűnését az emberiség szellemi és kulturális eltávolodásának szimbólumaként ábrázolta.

Jókai regényeiben nagy hangsúlyt kapnak a korabeli tudományos és technikai fejlődés vívmányai a kémiától a csillagászatig. Megjelennek közöttük olyanok, mint a városi vízellátás kiépítése, a gőzenergia felhasználása a közlekedésben és iparban, valamint a telegráf, a fényképezés, az elektromos és gázvilágítás és a vasút terjedése. A Hétköznapok című regényében a városi infrastruktúra fejlődése, az Egy magyar nábobban és a Kárpáthy Zoltánban pedig a gőzgépek és a vasút megjelenése tükrözi a korszak technikai innovációit. A Fekete gyémántok a szénbányászat és a technológiai fejlődés összefüggéseit mutatja be.
A technológiai fejlődés és gépesítés Jókai műveiben központi szerepet játszik. A modern gépek megjelenése, mint a mezőgazdasági gépek, a gőzgépek, a nyomdaipari technológia és a selyemgyártás technológiai újításai, jelentős hatást gyakoroltak a társadalomra és a gazdaságra. Jókai ugyanakkor a technológia okozta társadalmi változásokra és kihívásokra is felhívja a figyelmet.

Jókai futurisztikus-utópisztikus látomásában, A jövő század regényében, különösen az Otthon várossal kapcsolatos narratívákban, olyan technikai újítások tűnnek fel, mint a jövő mezőgazdasági technológiái, a „kertipar”, a repülőgép, és a gőzguillotine, amelyek a 20. század technológiai és társadalmi átalakulásait vetítik előre – Jókai foglalkozik az államirányítás általa modernnek tartott formájával is. Otthon város és az új típusú közlekedési eszközök megjelenítése a technika társadalomformáló erejét hangsúlyozza.

Jókai Mór munkásságát mélyen áthatotta a korabeli tudományos és technológiai fejlődés iránti élénk éreklődés. Regényeiben és írásaiban a tudomány és technika nemcsak a korszak átalakulásait tükrözi, hanem a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a társadalom fejlődéséhez is szorosan kapcsolódik.