Fejlesztési célok

A projekt elején a legfontosabb feladat a didaktikai és technológiai célok megfogalmazása volt. Erre azért volt szükség, mert a mesterséges intelligencia tömeges használata új jelenség, amely vegyes érzelmeket és reakciókat vált ki az emberekből. Az internet és a mobiltelefonok elterjedése után a mesterséges intelligencia a digitális technológiai fejlesztések harmadik nagy hullámát képviseli, amely minden korábbinál nagyobb hatással van a gondolkodásunkra. 

Ez óhatatlanul felveti a kérdést, hogy mi az, ami megkülönbözteti az emberi intelligenciát a mesterségestől. Sokan félnek a munkájuk elvesztésétől, és idegenkednek az új technológia használatától. Az MI-vel kapcsolatos ellenérzéseket az is erősíti, hogy a szolgáltatások még mindig kísérleti szakaszban vannak, sok a hibás válasz, problémák vannak a szerzői jogokkal és a magánélet védelmével kapcsolatban¹. 

Ugyanakkor hatalmas, talán túlzott lelkesedés is övezi az új technológiát, ahogy azt Ray Kurzweil szinkronicitás elmélete is példázza, amely szerint közel állunk az AGI (általános mesterséges intelligencia) megvalósításához, és olyan eredményeket jósol, hogy még ebben a században elérhetjük a 2-300 évig tartó élettartamot².

Ezeket a vegyes érzelmeket és reakciókat figyelembe véve a Szentszék idei három állásfoglalását³ vettük alapul, amelyek kiegyensúlyozottak és előremutatóak, és arról szólnak, hogy hogyan lehet az ember szolgálatába állítani ezeket a technológiákat, különös tekintettel az oktatás szerepére. Ezeket a gondolatokat részletesen kifejti Giovanni Tridente vatikáni kutató a projekt számára adott interjújában. A csapattal több belső beszélgetést folytattunk, a weboldalon a projekt leírásában tisztáztuk ezeket a kérdéseket, és bevontunk olyan egyházi szakembereket, akik értik és azonosulnak ezekkel a célokkal. 

Didaktikai célok

A Jók.ai GPT kialakításánál és a weboldal fejlesztésénél több didaktikai célt tűztünk ki, hogy az érdeklődő felhasználók és a középiskolai diákok a lehető legtöbbet profitáljanak ebből a technológiából:

1. Kritikai gondolkodás: Fejlesszük a felhasználók kritikai gondolkodási képességeit, hogy képesek legyenek felismerni és értékelni a ChatGPT által adott válaszok pontosságát és megbízhatóságát.
2. Etikai tudatosság: Tudatosítsuk a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos etikai kérdéseket, beleértve az adatvédelem, a szerzői jogok és a hamis információk terjedésének problémáit.
3. Kommunikációs készségek: Javítsuk a diákok kommunikációs készségeit azáltal, hogy a ChatGPT-vel való interakció révén jobban megértessük a világos és pontos kérdések megfogalmazásának fontosságát.
4. Problémamegoldás: Fejlesszük a diákok problémamegoldó képességeit, hiszen a ChatGPT használata során számos különböző típusú problémával találkozhatnak, amelyeket meg kell oldaniuk.
5. Kreativitás: Ösztönözzük a diákok kreativitását, például azáltal, hogy a ChatGPT-t történetmesélésre, ötletelésre vagy különböző projektekhez használják.
6. Interdiszciplináris megközelítés: Mutassuk be, hogyan alkalmazható a ChatGPT különböző tantárgyakban és területeken, például irodalomban, történelemben, tudományban és technológiában.
7. Felhasználói készségek fejlesztése: Biztosítsuk, hogy a felhasználók képesek legyenek hatékonyan használni a ChatGPT-t különböző feladatokhoz, például szövegek elemzéséhez, kérdések megválaszolásához és tartalmak létrehozásához.

Élethosszig tartó tanulás: Ösztönözzük az élethosszig tartó tanulási szemléletet, hiszen a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, és az új technológiák megértése és használata kulcsfontosságú lesz a jövőben.