Jókai Mór akadémiai székfoglaló előadása
Írj részletesen Jókai Mór akadémiai székfoglaló előadásáról!
Jókai Mór akadémiai székfoglaló előadása 1859-ben volt, miután az írót 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Ez a székfoglaló előadás egy fontos mérföldkő volt Jókai pályafutásán, mivel az Akadémián belüli tevékenységének hivatalos kezdetét jelentette.
Jókai Mór akadémiai székfoglaló beszéde, amelynek címe A magyar néphumorról, a magyar humor eredetéről, jellemzőiről és annak történelmi, társadalmi hátteréről szól. Jókai a humor fogalmát és jelentőségét vizsgálja különböző kultúrákban, kiemelve, hogy a humor elsősorban szabad és felvilágosult népek sajátja, amelyek szabadon képesek kimondani az igazságot, akár nyíltan, akár tréfás formában. A beszéd mondanivalója a következő csomópontok köré csoportosítható.
A humor kulturális gyökerei
Jókai rámutat arra, hogy a humor csak olyan népeknél jelenik meg, amelyek képesek szabadon gondolkodni és ítélni. Különböző példákon keresztül mutatja be, hogy a kínai kultúra például komolyan veszi a népmeséket, míg a szabadabb görög nép humorérzéke legendássá vált. Az ókori Görögországból és Rómából hoz példákat arra, hogy a humor hogyan szolgálta hatalom kritikáját.
A kereszténység és a humor
Jókai azt is kifejti, hogy a kereszténység terjedése idején a humor háttérbe szorult, mivel a hit és a vallásos buzgóság vált a társadalom fő mozgatórugójává. Azonban idővel a humor visszatért, mégpedig olyan formában, hogy az emberek az ördögöt kezdték el gúny tárgyává tenni, amely később bővült a babonák és egyházi visszaélések ellen irányuló tréfákkal.
A néphumor fontossága
Jókai nagy hangsúlyt fektet a néphumor jelentőségére. Szerinte a népi adomák és tréfák fontos részei egy nemzet identitásának, mert azok képesek a legjobban tükrözni egy nép jellemét, szokásait, és mindennapi életét. Különbséget tesz a német és a magyar néphumor között, kiemelve a magyar néphumor egyediségét és eredetiségét. Jókai hangsúlyozza, hogy a néphumor tanulmányozása és gyűjtése elengedhetetlen a magyar nemzeti kultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
A magyar néphumor jellemzői
A beszéd részletesen kitér arra is, hogy a magyar néphumor hogyan fejlődött a történelem során. A humor sokszor a társadalmi és politikai visszaélések ellen irányult, és gyakran gúny tárgyává tette a hatalom képviselőit. Jókai bemutatja, hogy a magyar humor gazdag és változatos, és különösen fontos szerepet játszott a nemzeti identitás formálásában.
Jókai beszéde nemcsak a néphumor fontosságát hangsúlyozza, hanem felhívja a figyelmet a népi adomák gyűjtésének szükségességére is. Úgy véli, hogy a néphumor a magyar nemzeti karakter lényeges része, és megőrzése elengedhetetlen a jövő generációk számára. Jókai tehát nemcsak szórakoztatni kívánt, hanem tudományos figyelmet kívánt felhívni egy olyan területre, amelyet akkoriban kevésbé becsültek meg.